Szent István érmei, Szent István érmeken

2013.08.13. 20:03
KÖZLEMÉNY - 2013. augusztus 13. (kedd)
Numizmatikai kiállítás nyílt a Városházán. Galéria
 
 
 
 
Mintegy négyszáz darabból álló, Szent Istvánhoz kötődő érmekollekció látható a Városházán nyílt kiállításon. A „Szent István érmei és Szent István érmeken” című tárlatot, amelyen többek között szerepel az első királyunk által veretett dénár is, dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg.

 A középkori magyar pénzverés egyik legszebb emléke, a Lancea Regis feliratú dénár is látható azon a numizmatikai kiállításon, amely kedden délután nyílt a Városházán. Székesfehérvár mindig is központja volt az újkori éremkiadásoknak. „Számunkra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Nemzeti Múzeum lehetővé tette, hogy Fehérváron is láthatóak legyenek az István király által veretett dénárok.” E szavakkal köszöntötte a szépszámú érdeklődőket Csurgai Horváth József, a 2013-as Emlékbizottság elnöke. Hozzátette: „Az érmekkel és érmékkel tisztelgünk a nagy király emléke előtt. Nekünk, fehérváriaknak különös kötelességünk ez!”

Dr. Cser-Palkovics András polgármester megnyitójában köszöntet mondott mindazoknak, akik segítették e kiállítás létrejöttét. Kiemelte: „Remélem, hogy a jövőben egyre több ilyen rendezvénynek adhat otthont a Városháza, amely a Város Háza. Célunk, hogy e szép, történelmi épületet a látogatók birtokba vegyék. A 2013-as Emlékév egyik fontos feladata, hogy olyan tereket teremtsünk, amelyek erősítik a fehérváriak közösségét. Azt a várost, amelyet Szent István városaként tisztelünk és szeretünk. A nagytanácsterem felújítsa is ezt szolgálja. Szeretnénk, hogy ez az épület a polgárok háza legyen, koncertekkel, kiállításokkal, konferenciákkal, diplomaátadókkal. Mindazok, akik ideérkeznek, azt érezzék, hogy hazajöttek, hiszen ők Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgárai.”  – tette hozzá Székesfehérvár polgármestere.

A mintegy 400 darabos éremkollekció között látható a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér Megyei Alba Regia Szervezet által 1987 és 2011 között két részletben megjelentetett, 36 éremből álló „Királyok” éremsorozata is, amely az Éremverdében készült el. A szegedi műhely képviselője, Szabó Tamás a tárlat anyagáról elmondta, hogy a Szent István Emlékévhez kapcsolódóan is több érmet készítettek. Ez adta az apropót, hogy az országban először Székesfehérváron, egy gyűjteményes kiállításon mutassák meg a numizmatikát érdekes aspektusából. Így jött létre a „Szent István érmei és Szent István érmeken” című kiállítás.

A Szent Istvánt ábrázoló emlékplakettek és emlékérmek legszebbjeit is tartalmazó tárlat anyaga a szegedi Móra Ferenc Múzeum Éremtárából, a gyöngyösi Huszár Lajos Éremtárból, Szabó Géza szegedi ötvösmester műhelyéből, az Éremverdéből, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületétől és a Fejér Megyei Levéltárból származik. A rendhagyó helyszínen, a Polgármesteri Hivatal első emeleti aulájában szeptember végéig látogatható numizmatikai tárlat.

Nyitvatartási idő:
2013. augusztus 14 – 16. között 08.00 - 16.00 óráig
2013. augusztus 17-én 10.00 - 18.00 óráig
2013. augusztus 20-án 08.00 - 20.00 óráig
2013. augusztus 21-23. között 08.00 - 18.00 óráig
2013. augusztus 24-én 08.00 órától 18.00 óráig
2013. augusztus 26-29. között 08.00 órától 18.00 óráig
2013. augusztus 30-án 08.00 - 18.00 óráig
2013. szeptember 1-30. között munkanapokon 08.00 - 16.00 óráig.

A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából.

                                                                     

                                                                                   -Vége-

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.