Lezárult a nevezés: 22 iskola, több mint 800 résztvevő a Diáknapokon

2025.03.04. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2025. március 4. (kedd)
Április elején tartják a népszerű programsorozatot.  
 
 
 
 
 
 
 
Több mint nyolcszáz általános és középiskolás fiatal nevezett az idei Fehérvári Diáknapokra: április 4–6. között a város diákjai tizenkét művészeti kategóriában, 355 produkcióval és alkotással mérik össze tudásukat. A legnépszerűbb színpadi kategória a könnyűzene: negyvennyolc produkció áll a zsűri és a közönség elé, az egyéb kategóriáknál pedig képző-, nép- és iparművészetben érkezett a legtöbb nevezés, itt a zsűri hatvanhat alkotást fog minősíteni.


Székesfehérvár több mint félszáz általános- és középfokú oktatási intézményéből huszonkettő csatlakozott az idei rendezvényhez, nyolcszáztizenhét résztvevővel. A legtöbb produkciót és alkotást, hetvenkettőt a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium nevezte a kulturális seregszemlére, hatvanöt nevezés érkezett a Vasvári Pál Gimnáziumból, ötvenöt pedig a Gorsium Gimnázium, Szakgimnázium és Technikumból.

A nevezéseket összesítve az látható, hogy sokan jeleskednek az alkotóművészet terén, így gazdag lesz a Diáknapok kiállítási anyaga is: a legtöbb nevezés a képző-, nép- és iparművészet kategóriában érkezett, a zsűri hatvanhat alkotást fog elbírálni, a fotós-filmes kategóriában harminc pályaművet adtak be, a médiakommunikációban pedig huszonhat alkotást neveztek a diákok.

A színpadi kategóriák között a könnyűzene a legnépszerűbb: a zenekarok és szólisták negyvennyolc produkciót hoznak az eseményre. Hagyományosan sok a nevező a vers- és prózamondás kategóriában: a diákok idén negyvenegy produkcióval állnak a zsűri és a közönség elé. A mindig sokszínű sótájm kategóriában a zsűrinek huszonkilenc produkciót, zömében táncokat kell minősítenie, de idén jelentős a légtornászok bemutatóinak száma is.

A Diáknapok központi helyszíne a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ lesz: az intézmény ad otthont a vers- és prózamondás, valamint a komolyzenei, a szólóének, társasének, kórus kategóriáknak, és ez lesz a helyszíne az irodalmi és a honismereti konzultációknak is. Ugyanitt tekinthető meg a képző-, nép- és iparművészeti, valamint a fotó, film, új vizuális kísérleti műfajok és a médiakommunikáció kategóriákban érkezett és kiállításra javasolt pályaművekből rendezett tárlat is. A könnyűzenészek a Petőfi Kultúrtanszéken, a színjátszók a Pelikán Fészekben, a népzenészek és néptáncosok a Táncházban lépnek a zsűri és a közönség elé, és itt láthatjuk majd a sótájm kategória produkcióit is – de az ebben a kategóriában nevezett légtornászok bemutatóit a VOK-ban tekinthetik meg az érdeklődők.

A kulturális fesztivál rendezői idén is neves szakembereket, művészeket kértek fel a versenykategóriák zsűrijébe, ők az arra érdemes produkciókat arany, ezüst, illetve bronz fokozatú oklevelekkel ismerik el. A legkiemelkedőbb produkciók és alkotások kategóriadíjat, illetve különdíjat kapnak, gazdára talál a város nagydíja, a közönségdíj, valamint a különleges fesztiváldíj is. A legjobb produkciók idén is fellépési lehetőséget kapnak a Kortárs Művészeti Fesztiválon. A pontszámítási rendszerben az iskolák produkciói által elért pontszámot a benevezett produkciók számához arányosítják, így a fesztiváldíjat a legeredményesebb iskola viheti haza.

A diákprodukciók megtekintése mindenki számára nyitott és ingyenes: a szervezők és a színpadra lépők várják a nézőtérre barátaikat, családtagjaikat és valamennyi érdeklődőt. A részletes program, a fellépési sorrendek március 31-től olvashatók a Fehérvári Diáknapok | Fehérvári Diáknapok, Székesfehérvár   honlapon.

 

 

 


 

 

Szöveg: Havasi Tímea

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.