Nagypénteki keresztút, húsvéti körmenet és húsvétvasárnapi szentmise

2025.04.15. 09:30
KÖZLEMÉNY - 2025. április 15. (kedd) 
 
 
 
 
 
Az egész egyházi év tetőpontja a Nagyhét időszaka: nagycsütörtökön krizmaszentelési misére, másnap nagypénteki keresztútra, majd nagyszombati feltámadási szertartásra és körmenetre várják a híveket. Húsvétvasárnap, az Úr feltámadásának ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart szentmisét a Szent István-székesegyházban.
 
A megváltás legnagyobb titkait ünnepli a katolikus egyház: a nagycsütörtök esti utolsó vacsora ünneplésétől a húsvétvasárnapi esti dicséretig tart a húsvéti szent háromnap.
 
 
Nagycsütörtökön 10 órakor kezdődik a Székesegyházban a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), amelyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Ugyanezen a napon, 18 órától tartja a szentmisét Spányi Antal megyés főpásztor az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a püspök végzi.
 
 
Nagypénteken 15 órakor kezdődik Spányi Antal megyés püspök vezetésével a város papjainak és híveinek közös, városi keresztútja a palotai úti Kálvárián, majd a nagypénteki szertartás 18 órakor lesz a Székesegyházban.
 
 
Nagyszombaton ugyancsak 18 órakor kezdődik a Szent István-székesegyházban a feltámadási szertartás és szentmise, amelyet Spányi Antal megyés püspök celebrál. A szentmise a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be.
 
 
Urunk feltámadásának ünnepén, húsvétvasárnap a Székesegyházban 10.30 órától Spányi Antal megyés főpásztor tart szentmisét.
 
 
                                                                                 - Vége -
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.