Nálunk még ritkaságnak számító padelpálya épül a Bregyó közi sportközpontban

2025.05.22. 13:46
KÖZLEMÉNY - 2025. május 22. (csütörtök)  
 
 
 
 
 
Hazánkban még kevésbé ismert, ám egyre több hódolója van a Mexikóból és Spanyolországból indult padel nevű sportágnak. A tenisz és a fallabda kombinációjának nevezhető sportot űzők számára két padelpálya épül most a Bregyó Tenisz Klub és a Városgondnokság kooperációjában, amely a tervek szerint júniustól már fogadja is a sportolni vágyókat.
 
Valami készül a Bregyóban – állapíthatták meg néhány hete az oda sportolni érkezők: két különleges pálya születik a sportközpontban, amelyek megépítése – mint Bihari Józseftől, a Bregyó Tenisz Klub vezetőjétől megtudtuk – már régebb óta szerepelt a terveik között. „Spanyolországban, húsz évvel ezelőtt próbálhattam ki először ezt a könnyen megszerethető sportot, azóta ez a játék olyan népszerű lett náluk, hogy szinte már több a padel-, mint a teniszpálya.” – mondja a klubvezető, aki szerint a padel az utóbbi években robbanásszerűen terjed Európában, különösen Spanyolországban, Olaszországban, de a skandináv országokban is. Mostanra Magyarországon is egyre kedveltebb, Székesfehérváron is alakul egy közösség, ezért gondolták úgy, hogy megépítik a város első két pályáját.
 
 
Valószínűleg kevesen tudják, hogy a padel eredete Mexikóhoz köthető: 1969-ben egy Enrique Corcuera nevű milliomos a saját házában kialakított egy kis pályát (mert nem volt elég helye teljes teniszpályának). A játékosok aztán elkezdték a falakat is bevonni a játékba – innen ered a padel jellegzetessége. A játék aztán gyorsan népszerű lett, különösen Spanyolországban és Argentínában, ahol ma már nagyon sokan űzik. A játék során a labda a padlón való pattanás után – a fallabdához hasonlóan – érintheti a falakat. Talán azért is kedvelik sokan – mondja Fiál Szabolcs, a Bregyó Tenisz Klub edzője, mert egy másfél órás „betanítás” után már élvezhető játékra képes szinte bárki. A padel sokkal pörgősebb, dinamikusabb és talán taktikusabb is, mint a tenisz, hiszen a falak használata különleges lehetőségeket ad. Nincs egyéni (singles) változata, csak párosban játsszák, így kiváló közösségépítő időtöltés is.
 
 
Egyelőre két pályát építenek a Városgondnoksággal közös kooperációban: a pályák alépítményét közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott alvállalkozó bevonásával készítette el a Városgondnokság, a pálya felépítményét és burkolatát pedig a bérlő építi meg, akit pályázat útján választottak ki. A megfelelő teherbírás érdekében vasalt vasbeton gerenda veszi körbe az alépítményt, amelyben 35 centiméter vastagon zúzott követ terítettek el a szakemberek, és arra helyezték rá a speciálisan magas minőségű, műanyag szálerősítésű vasbeton betonlemezt. Az előkészítő munkák során a földbe kerültek a világításhoz szükséges védőcsövek is, a pályák körül pedig 2 méter széles zúzottkő felület biztosítja majd a megközelíthetőséget. Már a helyükre kerültek a pályákat hátulról határoló üveglapok, illetve a világítás is, a tervek szerint június közepére készülnek el mindennel, amikorra a pályák megkapják a kék színű, műfüves borítást is.
 
 
Amint Bihari József hozzátette, szeretnének majd nyílt napokat szervezni, ahol az érdeklődők kipróbálhatják ezt a pörgős sportot, s talán még idén sor kerülhet itt egy igazi versenyre is.
 
 
 
Az épülő padelpályákról készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
 
                                                                          - Vége -
 
 
Szöveg: Házi Péter
 
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.