„Hangszeres örökségünk, a magyar lélek hangjai” – hangszerkiállítás a Levéltárban

2025.07.10. 10:00
KÖZLEMÉNY - 2025. július 10. (csütörtök) 
 
 
 
 
 
A Múzeumok Éjszakáján nyílt meg és a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 20-ig látható a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárában Mihály György hangszergyűjtő kiállítása. A látogatók a tárlatban látható több száz hangszeren keresztül ismerkedhetnek meg a zenetörténet főbb állomásaival és a hazai hangszerkészítés történetével.
 
 
„Hangszeres örökségünk, a magyar lélek hangjai” – ezzel a címmel nyílt kiállítás Mihály György gyűjtő hangszereiből. A magángyűjtemény darabjain keresztül a látogatók megismerkedhetnek a zenetörténet főbb állomásaival és a hazai hangszerkészítés történetével. Bár Magyarország soha nem volt hangszerkészítő nagyhatalom, de az olasz, angol, német és francia készítők mellett a 19. század második felétől a II. világháborúig a magyar műhelyeket is számon tartották a világban. Voltak idők, amikor száznál is több hangszerkészítő műhely működött Magyarországon, sok ezer alkalmazottal, hatalmas exporttal. Emellett a 18. század végétől a magyarországi hangszerkészítés minőségében is felzárkózott az európai élvonalhoz, számos esetben maradandó fejlesztéseket produkált, amelyeket a világ vezető gyárai is átvettek.
 
Mihály György több mint ezer darabból álló hangszergyűjteménye gyönyörű környezetben látható a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárában. A kiállítás hétfőtől csütörtökig 8 és 15 óra között látogatható szeptember 20-ig.
 
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.