Előadás Székesfehérvár városrészeinek címereiről a Lovagok Napján

2025.08.14. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2025. augusztus 14. (csütörtök)  
 
 
 
 
 
 

Ismét megrendezik a Szent István Tornát augusztus 16-án a Székesfehérvári Királyi Napok keretében, a Lovagok Napján. Az eseményhez kapcsolódóan 12.45 órakor előadás kezdődik a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban Székesfehérvár városrészeinek címereiről.

A Székesfehérvári Királyi Napok keretében, a Lovagok Napján ismét megrendezésre kerül a Szent István Lovagi Torna, ahol Székesfehérvár városrészeit képviselő lovagok küzdenek meg egymással. Az eseménynek nagy hagyományai vannak Olaszországban, nálunk ez lesz a harmadik alkalom.

Az egyes városrészeket jelképező címereket már tavaly is láthatták az érdeklődők, most pedig még alaposabban megismerhetik azokat. A Szent István Király Múzeum megbízásából Szászi József, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja készítette el a heraldikailag szabályos és történelmileg hiteles címereket a Szent István Tornára, melyekről ő maga tart ismeretterjesztő előadást a Látogatóközpontban augusztus 16-án, szombaton 12.45 és 13.30 óra között, a tornát megelőzően. A szakember a vetített képekkel illusztrált előadáson nyolc városrész – Belváros, Felsőváros, Palotaváros, Öreghegy, Ráchegy, Tóváros, Maroshegy, Szárazrét –, valamint a lovagi tornát rendező Múzeum címerét mutatja be.

 Minden érdeklődőt szeretettel várnak az előadásra és a Városház téren zajló Lovagok Napjára!

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.