„Adjon az Isten/ szerencsét,/ szerelmet, forró/ kemencét,/ üres vékámba/ gabonát,/ árva kezembe/ parolát, (…)” – a jókívánságként is sokszor idézett sorok szerzőjét, a 100 esztendeje született Nagy Lászlót idézi meg augusztus 26-án, kedden 17 órától a székesfehérvári Városháza Dísztermében kezdődő emlékülés.

 

A felsőiszkázi születésű József Attila- és Kossuth-díjas költő az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, de a népi kollégiumi mozgalom lelkes híveként úgy döntött, költő lesz: így iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára, magyar–szociológia–filozófia szakra. Fiatal íróként kapott bolgár ösztöndíja után Juhász Ferenccel felvállalták egy újfajta költői nyelv, poétika kidolgozását, Zelk Zoltán a Kisdobos című gyermeklaphoz hívta munkatársnak. ’57 körül elsősorban műfordítóként volt jelen, majd 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett, a legutolsó években – haláláig – a lap főmunkatársa. Költeményeit legalább 18 nyelvre fordították le, 11 idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta.

  

Sebők Melinda: Nagy László portréversei

Bakonyi István: Nagy László és Szécsi Margit

Petőcz András: „Szárny és piramis” - Nagy László képversei és azok hatása a nyolcvanas évek új költészeti törekvéseire

Gellén-Miklós Gábor: A Nagy László-i líramodell a kortárs magyar költészet horizontján

 

Az eseményen köszöntőt mond Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András. Közreműködik Szarvas József, Kossuth-díjas színművész.

 

A Nagy László-emlékülés Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Csoóri Sándor Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Vármegyei Tagozata, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, és az MMA Veszprémi Regionális Munkacsoportja támogatásával és szervezésében valósul meg.

 

A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!