Sereglés – A hagyomány összeköt

2025.09.18. 14:30
KÖZLEMÉNY - 2025. szeptember 18. (csütörtök) 
 
 
 
 
 
Több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester, közel kétszáz helyszínen a Kárpát-medencei népművészet ünnepén
 
Nagyszabású, országos program egyik házigazdája lesz Székesfehérvár és az Alba Regia Táncegyesület 2025. szeptember 20-án, szombaton. A teljes Kárpát-medencét felölelő Sereglés rendezvénysorozaton több tízezer népzenész, néptáncos és kézművesmester ünnepel egy időben.
 
Magyarország Kormánya 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli, magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában. A Bátaszéktől Csíkszeredáig közel háromszáz helyszínen megvalósuló Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, a szélesebb közönség számára is ismertté tegye annak kiemelkedő színvonalát és a közösségekre gyakorolt jótékony hatását, másrészt megmutassa azt, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem élő, lüktető, megtartó közösségi élmény is egyben. A Csoóri Sándor Program a népművészeti ágak legjelentősebb támogatási formája szerte a Kárpát-medencében. A program az elmúlt hét éve alatt 21,77 milliárd Ft-tal, közel 12 és fél ezer pályázatot és több mint 3 300 szervezetet támogatott a népművészeti mozgalom minden területén. Most ők mutatják meg magukat a nagyközönségnek. A program fontossága abban rejlik, hogy az 1970-es években lendületet vett népművészeti mozgalom ötven év után ismét új lendületet kapjon.
 
 
 
A programok egységesen, minden csatlakozott településen népviseletes felvonulással kezdődnek, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el. Székesfehérváron 15.30 órakor a Malom utcai Táncháztól indulnak el a nyitóprogram helyszínére, az Országalmához. Ezután elhangzik Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd a köszöntőket követően a résztvevők közösen eléneklik az Akkor szép az erdő, mikor zöld… kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolja saját tájegységének csárdását. A szervezők ezzel is tisztelegni szeretnének az előtt, hogy a csárdás tavaly decemberben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének nemzetközi listájára. A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várja az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárja az egész napos programot.
 
 
 
Székesfehérváron 16.30 órakor indulnak vissza a Táncházba, ahol 17.00 órakor kezdődik a gálaműsor a megyei csoportokkal. Fellép az Alba Regia Táncegyüttes Senior csoportja (Székesfehérvár), a Százszorszép Táncegyüttes (Martonvásár), a Bodorka Néptáncegyüttes (Gárdony), a Mezőfalva Táncegyüttes (Mezőfalva), az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Tehetséggondozó csoportja (Székesfehérvár), a Köfém-Táncol”KODO” Táncegyüttes (Székesfehérvár), a Sárréti Csókavirág Néptánc Egyesület (Sárbogárd), a Nagyvenyimi Táncegyüttes (Nagyvenyim), a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes (Dunaújváros), valamint a házigazda Alba Regia Táncegyüttes (Székesfehérvár). Az est folytatásában, 19.30 órától játékos vetélkedőkkel, komatálakkal várják a vendégeket, majd 20.30 órakor a Puszták Népe Front zenekar ad koncertet. A Sereglés 2025 éjfélig tartó táncházi mulatsággal zárul. Az ingyenes és sajtónyilvános rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
 
 
 
Berecz István, örökös aranysarkantyús táncos, a Csoóri Sándor Program tanácsadó testületének tagja szerint a Sereglés 2025 a népi kultúra megtartó erejére mutat rá, mindannyiunk számára: „Mi tudjuk, hogy egy körtánc minként varázsol boldog társakká egymás iránt közömbös embereket, számtalanszor érezzük, hogyan száll ki belőlünk a hétköznapok terhe, súlya, lelkünk salakja, amikor összekapaszkodva kalotaszegi hajnalit éneklünk virradatkor. Hiszem, hogy egy nép a vitáit is máshogyan vívja meg, ha tud közösen táncolni, énekelni. Adjunk jelet magunkról, dübörögjön a Kárpát-medence a legényestől, verbunktól, csárdásainktól, és töltsék be dalaink a tereket, a képernyőket, a lelkeket!”
 
 
 
A rendezvény fő szervezője a Népművészeti Egyesületek Szövetsége. Szervező partnerek: Hagyományok Háza, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület, Táncház Egyesület, Vass Lajos Népzenei Szövetség. A rendezvény központi helyszíne a Budai várban, a Szentháromság téren lesz. További kiemelt helyszínek: Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg – Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszeg – Gébárti-tó. A rendezvénysorozatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Csoóri Sándor Alap támogatta.
 
 
 
 
 
                                                                          - Vége -
 
 
 
További információ:
 
Adonyi Adrienn (Sereglés 2025 sajtókapcsolat)
 
e-mail: adrienn.adonyi@gmail.com
 
Mobil: +3630/487-5131
 
 
 
Kenyér Ágnes (Alba Regia Táncegyesület)
 
e-mail: kenyer.agnes@artefolk.hu
 
Mobil: +3630/331-2343
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.