Kalandtúra a kiállításban – játék minden korosztálynak a Szent István Király Múzeumban

2025.10.13. 08:30
KÖZLEMÉNY - 2025. október 13. (hétfő) 
 
 
 
 
 
Október 10. és november 9. között az Egy múzeum tekintete – A Szent István Király Múzeum első 150 éve című intézménytörténeti kiállítás záróhónapjában izgalmas, felfedező kalandjátékokkal kedveskedik a múzeum minden korosztály számára.
 
A november 9-ig meghosszabbított Egy múzeum tekintete – A Szent István Király Múzeum első 150 éve című intézménytörténeti kiállítás záróhónapjában a múzeum izgalmas, felfedező kalandjátékokkal kedveskedik minden korosztály számára. A Csók István Képtárban az érdeklődőket olyan történetek és különlegességek várják, amelyekkel az országban máshol nem találkozhatnak – hogyan került a múzeum gyűjteményébe egy méhtelepen talált lelet, mire utal egy torzított koponya, egy kőbalta és mit találunk egy éjjeliőr naplójában? Sok ilyen érdekes, derűs, vagy akár meghökkentő sztori elevenedik meg, és a kiállítás végigjárása mellett most izgalmas kalandokban is részt vehetnek az érdeklődők!
 
 
 
A játék során az óvodás, az általános iskolás, a gimnazista, valamint a felnőtt korosztály egyaránt részesülhet a kalandban és a kiállítás felfedezésének izgalma után kinccsel a kezében távozhat.
 
 
 
A kincskeresés ingyenes, azonban a látogatás belépődíjhoz kötött. Belépőjegy árak: kedvezményes 500 Ft, felnőtt 1000 Ft, családi jegy 2000 Ft.
 
 
 
Nyitvatartás október 10-től november 9-ig, minden nap 10.00 és 18.00 között a Csók István Képtárban.
 
 
 
A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket a kiállításra és az izgalmas kalandjátékra egyaránt!
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.