Az ember tragédiájáról és a legendás Ádámokról is szó lesz a Rendházban

2025.10.14. 11:30
KÖZLEMÉNY - 2025. október 14. (kedd) 
 
 
 
 
 
Az ember tragédiájában Ádám szerepét játszó színészek, valamint Kovács István műfordító és L. Simon László költő lesz a vendége annak a beszélgetésnek, amelynek október 15-én a Hit, remény és rajzfilm című kiállítás ad otthont a múzeum Rendház épületében.
 
A Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus életművét bemutatót Hit, remény és rajzfilm című kiállításhoz kapcsolódóan újabb érdekes beszélgetésre várják a szervezők a közönséget október 15-én szerdán 16.30 órára a Szent István Király Múzeum Rendház épületében.
 
 
Gyakran halljuk, hogy Az ember tragédiája drámai költemény, nem színpadra íródott. Ezt cáfolja sok száz magyar és nemzetközi színházi bemutató még napjainkban is. Erről a témáról is szó esik a szerdai beszélgetésen, amelynek vendége lesz Kovács István költő műfordító, a mű modern lengyel fordításának létrehozója, valamint L.Simon László költő, illetve az Ádám szerepét egykor eljátszó színészek, így Oberfrank Pál, Rátóti Zoltán, Szarvas József színművészek is.
 
 
A programsorozat a Szent István Király Múzeum, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Magyar Művészeti Akadémia Veszprémi Regionális Munkacsoportja szervezésében valósul meg.
 
 
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
 
 
 
 
 
                                                                               - Vége -
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.