Ma az I. világháború magyar katonáira, kedden pedig az ’56-os hősökre emlékezünk

2025.11.03. 09:30
KÖZLEMÉNY - 2025. november 3. (hétfő) 
 
 
 
 
 
Ma, hétfőn este az I. világháború hősei előtt, kedden, november 4-én pedig az ’56-os forradalmárok emléke előtt tiszteleg Székesfehérvár. A megemlékezésekre mindenkit várnak!
 
Százhét évvel ezelőtt, 1918. november 3-án írták alá a padovai fegyverszüneti egyezményt, amelynek következtében a magyar katonák számára véget értek az első világháborúhoz közvetlenül kapcsolódó fegyveres cselekmények. Az évfordulóhoz kapcsolódóan, tisztelegve a nagy háború hősei előtt, kegyelettel emlékezve az áldozatokra ma 18.00 órakor koszorúzásra vár mindenkit Székesfehérvár Önkormányzata a központi első világháborús emlékműnél (Fekvő katona, Hősök tere).
 
 
November 4-én, kedden az 1956-os forradalom leverésének évfordulóján, a Székesfehérvári Egyházmegye ökumenikus imádságos alkalmat szervez a békéért és a megbékélésért 17.00 órai kezdettel a Szent Imre-templomban. Az ökumenikus ima után 18.00 órakor Spányi Antal megyés püspök koncelebrált szentmisét mutat be, majd a papsággal és a hívekkel az Országalmához vonulva, ima és ének kíséretében 19.00 órakor égő mécseseket helyeznek el a hősi halottak emlékére, ahol Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata várja a megemlékezőket, hogy együtt emlékezzenek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
 
 
 
 
                                                                        - Vége -
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.