Irodalmi előadás Szerb Antalról és a mézeskalács-készítés titkai – hétfői könyvtári programok

2025.11.14. 13:00
KÖZLEMÉNY - 2025. november 14. (péntek) 
 
 
 
 
 
Hétfőn a Vörösmarty Mihály két tagkönyvtárában is érdekes programmal várják a látogatókat. Délelőtt 10 órakor Szerb Antalról tart irodalmi előadást Szepesiné Gallai Virág a Zsolt utcában, míg 17 órakor Dr. Bogáthyné Kiss Ildikó osztja meg az érdeklődőkkel a mézeskalács-készítés apró fortélyait a Tolnai utcai bibliotékában.
 
 
Szerb Antal a 20. századi magyar írók egyik legismertebbje, aki a neki megadatott, tragikusan rövid élete alatt is számos alkotásával írta be magát az irodalomtörténetbe. Leginkább A Pendragon legenda, valamint Az utas és a holdvilág kötetei ismertek, amelyek több filmes feldolgozásban is megjelentek.
 
 
„A szívmezőben nyitott ajtót, hogy bosszút álljon rajtunk a csillag.” – 2025. november 17-én, hétfőn 10 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár munkatársa, Szepesiné Gallai Virág várja könyvajánlóval, majd irodalmi előadással az érdeklődőket a Zsolt Utcai Tagkönyvtárban, hogy jobban megismerhessék Szerb Antal írói világát és irodalomtörténészi munkáját.
 
 
Már az ünnepekre hangoldás jegyében nyílt kiállítás a Tolnai Utcai Tagkönyvtárban egyik olvasójuk, Dr. Bogáthyné Kiss Ildikó mézeskalácsaiból. Az alkotó november 17-én, hétfőn 17 órától személyesen osztja meg az érdeklődőkkel a hagyományos, karácsonyi finomságként és díszként is szolgáló édességek elkészítésének apró fortélyait. Ezek hasznosak lehetnek mindazoknak, akik ezzel a tradicionális mézeskaláccsal készülnek a karácsonyi ünnepekre.
 
 
Mindkét program ingyenes, szeretettel várják az érdeklődőket!
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.