„Múltunk tükre” Találkozás a Felsővárosban

2025.11.20. 13:00
KÖZLEMÉNY - 2025. november 20. (csütörtök)
 
 
 
 
 
A gyermekek alkotásaiból nyíló kiállítással, díjátadóval és a 250 évvel ezelőtt élt svábok mindennapjairól szóló előadással készül hagyományos kulturális rendezvényére a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat. A november 22-én, szombaton 15 órakor kezdődő „Múltunk tükre” Találkozás a Felsővárosban eseményen adják át a 2003-ban alapított Guber József Díjat, minden érdeklődőt szeretettel várnak a Felsővárosi Közösségi Házba.
 
Németország újraegyesítése, országismeret és a Márton-nap volt a témája annak a rajz- és makettpályázatnak, amelyet a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat hirdetett meg általános iskolásoknak két kategóriában. Az alsó tagozatosok 21 alkotása Márton-napi szokásokat és Szent Márton legendáját ábrázolja, míg a felsős diákok Ausztria és Németország történelméből választhattak témát. A rajzok mellett egy, a berlini fal ihlette makett is látható majd azon a kiállításon, amely november 22-én nyílik a Felsővárosi Közösségi Házban.
 
A nemzetiségi önkormányzat szombaton 15 órakor kezdődő eseményén adják át a rajzpályázat díjait is, majd dr. Schweininger Péter tart előadást a 250 évvel ezelőtti sváb szerelmekről és háztartásokról. Ünnepélyes keretek között itt kerül sor a 2003-ban alapított elismerés, a Guber József Díj átadására is, amellyel azok munkáját köszönik meg, akik 2008-2024 között tevékenykedtek a német nemzetiségért, a szokások és hagyományok őrzéséért, továbbadásáért. Fellép a Ciszterci Szent István Gimnázium Rosmarin kórusa is.
 
Mindenkit szeretettel várnak!
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.