Gitárok szemnek és léleknek – születőben Soma új mesterművei

2025.12.05. 12:30
KÖZLEMÉNY - 2025.  december 5. (péntek) 
 
 
 
 
 
 
Ha valaki nem ért a gitárokhoz, de értékeli a szépet, annak mindenképpen érdemes egyszer egy Soma-féle gitárt a kezébe fogni. Annak pedig, aki ráadásul még ért is ezekhez a gyönyörű hangszerekhez, nem csak ajánlott, hanem egyenesen kötelező is Somogyi József remekműveivel megismerkedni. Ő készítette el a Fezen-gitárt is, amelyre egy fogyatékossággal élő fiatalokat segítő felajánlás keretében december 7-ig lehet licitálni.

No de kezdjük az elején! Somogyi József, akit Székesfehérváron szinte mindenki Somaként ismer – s akivel általában a város nagyrendezvényein, vagy éppen a Fezenen találkozhatunk, amint irányítja a hangosítás, a hangtechnika csöppet sem egyszerű feladatait – már fiatalon elkezdett gitározni. „Gyerekkorom óta próbálkoztam azzal, hogy a fából valami hangszerszerűt tudjak fabrikálni. Be kell vallanom, ez akkor nem sikerült. Kimaradt harminc év, s aztán folytattam a próbálkozást.” – indítja az időutazást Soma, aki nem titkoltan azért is vágott bele újra a hangszerkészítés hihetetlenül pepecselős, szinte meditatív folyamatába, hogy a pörgős, állandó figyelmet igénylő munkájából egy kicsit ki tudjon szakadni.

„Szóval, amikor olyan két és fél-három évvel ezelőtt újra nekiálltam, valahogy sikerült összeraknom egy telecaster gitárt. Nem nézett ki rosszul, de miközben elkezdtem felhúrozni, többször is megfordult a fejemben, hogy tényleg képes lesz-e hangot kiadni? És amikor megszólalt, igazi katarzisélményben volt részem, azóta sem éltem át hasonlót!” – idézte fel a sorsdöntő pillanatot Soma, aki azt is töredelmesen bevallja, nem szeret a szó klasszikus értelmében tanulni. Így aztán a gitárkészítés tudományát sem iskolapadban sajátította el, hanem a youtube videók, az internetes közösségi oldalak bejegyzései és beszélgetései alapján ásta bele magát ebbe a gyönyörű mesterségbe. Mint mondja, egy gitárt általában négy-öt hónap alatt készít el, de azt még soha nem számolta ki, hogy pontosan hány munkaórát is tesz ki, mire a „fadarabokból” és az elektronikából megszületik a páratlan művészeti alkotás. Páratlan, hiszen Soma minden egyes gitárja egyedi és művészi, mert az alkotójuk kifejezetten keresi azokat a borításokat, falemezeket – szakszóval top-okat – amelyek rajzolata különleges mintába öltözteti a hangszert. „Mindig szerettem a berakásokat, a boundokat precízen a fába illeszteni, a húrok helyét bereszelni, vagy éppen látni, ahogy a fa erezete az olajoknak, lakkoknak köszönhetően szinte megtelik élettel.”

Amiként egykoron a szabó a megrendelő testéhez szabta a készülő ruhát, valahogy úgy készülnek Soma gitárjai is. Ezeknél a hangszereknél az egyik lényeges rész a nyak, ahol az ember játszik, illetve ahová a kezét támasztja. Ezeket mindig a leendő tulajdonos kezéhez faragja ki beszélgetőtársunk: van, aki szereti a kicsit vastagabb nyakat, más a gömbölyűbbet, más meg a kicsit V alakút. A gitár pedig a kéréseknek megfelelően alakul. A másik különleges mozzanat a már említett top elkésztése. A leheletfinomságú csiszolópapírt vízbe mártva indul a becsiszolás folyamata, ami négy-öt órán át tart, s ezt bizony addig kell ismételni, amíg azt a fa mintája megkívánja. „A nagy gyártók érthető módon rá vannak állva egy-egy fajta megoldásra, a kézzel készült gitárok lényege azonban éppen az, hogy minden darab más és más, másképp is épül fel. Így nekem gyakorlatilag mindig a nulláról kell kezdenem. Ez benne a legnehezebb, de egyúttal a legszebb is, hiszen minden egyes hangszer elgondolkodtat, hogyan lehet belőle kihozni a legjobbat.” – magyarázza József, miközben megmutatja a készülő, vagy éppen frissen gitárrá lényegült, egy egésszé „gyúrt” elemeket.

Az egyik ilyen szépség borítása a különleges rajzolatú csomoros nyár nevű fafajtából készült, de Soma készített már olajfából, sőt vasfából is gitárt. Ezek persze „csak” a külsőségek, a hangkarakter szempontjából sokkal fontosabb a „hordozófa” maga, amiből a test felépül. A legjobban bevált alapanyagot a dió, a kőris, a juhar és a mahagóni adja, de Soma egy olyan hangszert is megmutat, ami a könnyű, de szépen rezonáló, okume nevű afrikai fából készült.

Arra a kérdésre, hogy az eddig elkészült gitárjai közül melyikre a legbüszkébb, egy semi-hollow, azaz félig üreges testű, juharfából gyártott gitárt mutat, s miután ráköti az erősítőre, mi is gyönyörködhetünk a lágy hangjában. Aztán itt van a Fezen Baráti Kör felkérésére készült, díszes, led háttérvilágítással is szerelt „Fezen-gitár”, ami tulajdonképpen a Fender talán leghíresebb, stratocaster típusú hangszerének a tervei alapján valósult meg. A Kerry King (Slayer együttes) valamint Billy (Mastodon) által is aláírt gitárra december 7-ig lehet a FEZEN oldalán licitálni egy fogyatékossággal élő fiatalokat segítő jótékonysági felajánlás keretében. Az agárdi műhelyben előkerül egy gesztenyefa borítású, szinte festményt idéző, zöldes árnyalatú műremek, aztán a Kiss G. László számára készülő gitár, majd az ismert székesfehérvári zenész, Mits Gergely kérésére születőben lévő szép példány is, mi meg ámulunk és bámulunk, no meg – mivel gitározni nem tudunk – csak simogatjuk a fantasztikus alkotásokat.

„Ez a munka az én meditációm. A célom csak annyi, hogy kikapcsoljam, hogy jól érezzem magam. És ha mellesleg ezekkel a gitárokkal másoknak örömet tudok szerezni, az nekem is nagyon jó érzés, mondhatni, már csak a hab azon a bizonyos tortán!” – mondja búcsúzóul Soma, akinek újabb nagy tervek forognak a fejében: szeretne egy teljesen saját maga tervezte klasszikus akusztikus gitárt is készíteni. Persze, a gitárok története nála csak elindul, a kezei alól kikerülő hangszerek valójában mind-mind új fejezetek kezdetei: dallamoké, amik valahol, valakinek a fejében, valamikor biztosan megszületnek.

 

 

A kapcsolódó képek letölthetők a Galériából.

 

Szöveg: Házi Péter

Fotó: Simon Erika  

 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.