Alapvetően ugyan a fűtési szezon előtt célszerű szakemberrel ellenőriztetni a fűtőeszközünket és kéményseprővel megvizsgáltatni a kéményünket, ám utóbbi ellenőrzést a fűtési időszak alatt is van lehetőség elvégeztetni. Gázfűtés esetén kétévente, fával vagy más szilárd tüzelővel működő berendezések esetén pedig évente egyszer érdemes kéményseprővel megnézetni a kéményt – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

 

 

 

A társasházakhoz automatikusan mennek a kéményseprők, a családi házakban élőknek azonban időpontot kell egyeztetniük az ingyenes ellenőrzésre. Telefonon a 1818-as számot kell hívni, a telefonos menüben pedig az 1-es, 9-es majd 1-es gombot kell megnyomni. Interneten a https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ oldalon, az online ügyintézés, időpontfoglalás linken lehet időpontot foglalni.

 

 

 

A fűtési szezonban nemcsak a kémény és a fűtőeszköz biztonságos állapotára kell ügyelni, hanem az éghető anyagok tárolására is. A tűzifát ne a kazánházban, illetve ne abban a helyiségben tároljuk, ahol a fűtőeszköz található. Csak annyi tűzifát érdemes a kandallóval, kályhával vagy kazánnal egy helyiségben tartani, amennyi néhány órára elegendő. Fontos a kályha elé szikrafogót, fém parázsfelfogó tálcát tenni, így egy esetlegesen kipattanó szikra sem okoz tüzet. A hamut fémedénybe helyezzük, és csak teljesen kihűlt állapotban dobjuk ki.

 

 

 

Ne tüzeljünk hulladékkal, nedves, festett, lakkozott, kezelt fával. Ha nedves fával gyújtunk be, a tűz alacsonyabb hőfokon ég, több korom, kátrány és vízgőz szabadul fel, amely lerakódik a kéményben, leszűkíti a kémény belső átmérőjét és gátolja a füstgáz távozását. A kémény belső falára lerakódott korom és kátrányréteg előbb-utóbb meggyullad. Évente átlagosan 800 kéménytűz keletkezik hazánkban. Fontos, hogy a kéményseprő által megállapított kéményhibákat mihamarabb, de legkésőbb egy éven belül, lehetőleg a fűtési szezont megelőzően, szakemberrel javíttassuk ki!

 

 

 

A nyílt lánggal működő tüzelőberendezések környezetébe célszerű szén-monoxid-érzékelőt, emellett legalább a nappaliba füstérzékelőt elhelyezni, amely tűz esetén azonnal jelez, amikor még van idő cselekedni. A szén-monoxid ugyanis láthatatlan, színtelen és szagtalan, a levegőnél könnyebb, erősen mérgező gáz, amely tökéletlen égés során képződik. Zárt térben fokozottan veszélyes, hiszen ott feldúsulhat, a levegőnél könnyebb mivolta miatt pedig a magasabb részeken gyülemlik fel először. A mérgezési tünetek nem feltűnőek: fejfájás, szédülés, bágyadtság. Ha hirtelen romlik a közérzete és a közelben fűtőberendezés található – gyanakodjon, Különösen, ha a tünetek egyszerre több emberen jelentkeznek! Alapvetően fontos a megfelelő levegő-utánpótlás biztosítása – a légmentesen záró ajtók, ablakok korában a résszellőzők beépítése és a rendszeres szellőztetés életet menthet. A szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek több mint fele a fürdőszobában történik, mert azok légtere általában kicsi, így a vízmelegítő (bojler) gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség levegőjét. A szellőzőrácsot soha ne takarjuk le, soha ne szüntessük meg! – hívja fel a figyelmet a Katasztrófavédelem.

 

 

 

A fűtéssel kapcsolatos életveszélyes helyzetekről a Fejér Vármegyei Tűzmegelőzési Bizottság szervezésében nemrég kiállítást is láthattak az érdeklődők az Alba Plázában, ám aki lemaradt róla, az ITT megnézheti a lakástüzekről, ITT pedig a kéménytüzekről szóló kiállítás anyagát.