Csoóri Sándor-est és „Kapolcsi Lajcsi Bácsik” kiállítása a Szent István Művelődési Házban

2026.02.02. 09:30
KÖZLEMÉNY - 2026. február 02. (hétfő)
 
 
 
 
 
 
 

Több különleges programra is készülnek február első napjaiban a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban: 3-án Csoóri Sándor-estet, 7-én Csoóri-Csanádi versmondó és verséneklő versenyt rendeznek, míg 6-án Kapolcsi Lajcsi Bácsik címmel, fából faragott szobrokból nyílik kiállítás.

A 2019 tavaszán megalakult Csoóri Sándor Társaság fő célkitűzésének tartja, hogy ápolja és méltassa a zámolyi születésű költő irodalmi és közéleti örökségét. Ennek jegyében rendezik meg ismét a Csoóri Sándor estet február 3-án, kedden 17.00 órai kezdettel. Az eseményen Bakonyi István, József Attila-díjas irodalomtörténész bevezetője után a Bekecs együttes és Csengey Márton versmondó működnek közre. Február 7-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik a Csoóri Sándor és Csanádi Imre versmondó és verséneklő verseny Fejér vármegyei általános és középiskolások részvételével.

Február 6-án, pénteken 17.00 órakor Kapolcsi Lajcsi Bácsik címmel nyílik páratlan kiállítás Matyi József fafaragó munkáiból a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. Az alkotó nyugalmazott pedagógus, aki Kapolcson élő, hétköznapi, kedves emberekről készít mellszobrokat 2005 óta. Gyűjteménye összesen 57 darabból áll, a modellek – a szobrok készítése idején – mind élő személyek voltak. Matyi József a Művészetek Völgye Fesztivál idején, a látogatók érdeklődése mellett készíti a szobrokat – minden évben két-három darabot. Székesfehérvári kiállítását Somogyi László református lelkész nyitja meg, a tárlat március 6-ig látogatható.

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.