„Nagy ünnepre készült a város!” – az 1988-as Szent István Év Székesfehérváron

2026.02.13. 13:32
KÖZLEMÉNY - 2026. február 13. (péntek)
 
 
 
 
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
 
 
Az ÖKK Podcast friss epizódjának vendége Balsay István, aki a rendszerváltás küszöbén lépett közszolgálatba: 1985-ben a város tanácselnök-helyettese lett, majd 1987-ben tanácselnökké választották. Ezt követően hét éven át – 1990-től 1994-ig polgármesterként – vezette a várost. Nem véletlen azonban, hogy most Székesfehérvár idővonalán megállunk az 1980-as ’90-es évek fordulóján. Történelmi időket, történelmi eseményeket idézünk fel: 1988-at, a Szent István Évet, amikor augusztus kiemelt jelentőségűvé vált az itt élők számára, miközben folyamatosan változott a társdalami és gazdasági környezet. Ugye, emlékeznek: Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatását is ekkor jelentették be… Beszélgetésünk apropója pedig, hogy a 2013-as Emlékév után már újabb, Szent István király életműve előtt tisztelgő programra, a 2038-as millenniumra készül Székesfehérvár.
 
 
 
A beszélgetés a www.szekesfehervar.hu oldalon, valamint ITT is meghallgatható.
 
 
 
A múltidéző képek és portréfotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.