A kommunista diktatúrák áldozatainak tiszteletére szerveztek megemlékezést szerdán Székesfehérváron, az Ötvenhatosok terén. A város Önkormányzata és a Fejér Vármegyei Önkormányzat közös eseményén a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai adtak műsort, melyben megidézték az elnyomó, gyilkos államrendszerek szellemiségét, emellett azt is taglalták, hogy mihez kezdhetünk a veszteségeinkkel a jelenben és a jövőben. Emlékező beszédet mondott Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, majd koszorúzással zárult a rendezvény.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartjuk a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. Ezzel a nyílt törvénysértő intézkedéssel kezdődött el Magyarországon a társadalmat félelemben tartó terrorrendszer és az élet minden területét szabályozó egypártrendszer kiépítése.
Székesfehérváron hagyományosan az Ötvenhatosok terén rendezett közös megemlékezést a város és a Fejér Vármegyei Önkormányzat. Az eseményen a Ciszterci Szent István Gimnázium 8.B osztálya adott emlékező műsort az osztályfőnök, Lőrincz Tamás felkészítésével. Kovács Béla letartóztatásától és bebörtönzésétől kezdve sorra vették a nagyvilágban okozott károkat és szenvedéseket, a magyarországi viszonyokon át egészen a tragikus családtörténetekig és a személyes feladatunkig a jövőre nézve.
Elhangzott többek között, hogy a világ különböző tájain eltérő körülmények között bontakoztak ki a marxista ideológiára épült rendszerek, azonban minden kommunista rendszerben voltak tömeggyilkosságok. A kommunisták nem csupán „rendszerváltozásra”, hanem a társadalom teljes és végső átalakítására törekedtek. A vörös terrornak világszerte legalább 100 millióan estek áldozatul, ők azok, akiket közvetlenül megöltek, ebben azonban nincsenek benne azok, akiket meghurcoltak, megaláztak, vagyonuktól megfosztottak, kitelepítettek. A hazai áldozatokat a magyarországi kommunizmus kezdetétől, 1919. március 21-től, a Tanácsköztársaság kikiáltásától számítjuk.
„Sokunknak vannak veszteségei, de mit kezdjünk ezzel a jelenben és a jövőben? (…) Bocsássunk meg egymásnak, ez a legtöbb, amit tehetünk. De ez a megbocsátás nem csökkentheti a felelősségünket, hogy nyitott szemmel járjunk. (…) Mi már csak a szüleink, nagyszüleink elbeszéléséből ismerjük a kort, de kötelességünk megőrizni az emlékeket. Ne hagyjuk, hogy teret hódítson a halál kultúrája!” – hangzott a műsor zárszava.
Az előadást követően mondott beszédet Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője. Nemeskürty Istvánt idézve elmondta, a Szovjetunió abban különbözött a történelem többi gyarmatbirodalmától, hogy nem önmagát nevezte meg a hódoltsági országok urának, hanem a kommunizmus eszményét, amely a múltat eltörölni hivatott. A marxizmus, leninizmus zászlóra tűzésével a múltat végképp eltörlő, osztályharcos indulat lett úrrá Kelet-Európán. Mindent el akartak törölni, ami nekünk, magyaroknak fontos és ami a magyarságot ezer éven át megőrizte Európa szívében – a család, a vallás, a személyes hit és meggyőződés, a polgári tudomány és a művészetek mind áldozatul estek. Emlékeznünk kell az áldozatokra, a helyrehozhatatlanra.
Vargha Tamás szavai szerint emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy ma újabb veszélyek és embert próbáló kihívások leselkednek ránk. „Több mint 36 évvel a kommunizmus bukása után ismét vannak olyanok, akik ránk akarják kényszeríteni az akaratukat. Egyre súlyosabb eszközökkel próbálnak meg minket, magyarokat egy értelmetlen és emberi ésszel felfoghatatlan áldozatokkal járó háborúba belerángatni.” – fogalmazott. Zárásként hangsúlyozta, mi azonban nem akarjuk, hogy gyermekeink és unokáink következő húsz, negyven, vagy ki tudja, hány éve – a béke, a biztonság és a fejlődés helyett – halálról, nehézségekről és túlélésről szóljon.
Az esemény koszorúzással zárult. Közösen helyeztek el koszorút az emlékműnél Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők, dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke. Ugyancsak koszorúztak a fegyveres és rendvédelmi szervezetek, a történelmi egyházak, a pártok, a honvéd és hagyományőrző civil szervezetek, valamint az intézmények, közhivatalok vezetői, képviselői is.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Ostorházi Helga
