Folytatódik szerdán a Magyarság és Európa Szabadegyetem

2013.11.11. 14:10
KÖZLEMÉNY - 2013. november 11. (hétfő)
A magyar királyi csendőrség történetét ism erhetik meg az érdeklődők Szakály Sándor tolmácsolásában.
 
 
 
 
 
Újabb állomásához érkezik a Magyarság és Európa Szabadegyetem. A november 13-i, szerdai programon a magyar királyi csendőrség történetét ismerhetik meg az érdeklődők.

A Magyarság és Európa Szabadegyetem 2011 tavaszán kezdődött a Kodolányi János Főiskola és a Pannon Lapok Társasága szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Félévente öt-öt előadás zajlik, neves és ismert szakemberek referálnak a magyar művelődéstörténet és annak nemzetközi összefüggései legfontosabb kérdéseiről.

A nagysikerű sorozat következő programjára 2013. november 13-án, szerdán 17.00 órakor kerül sor a Kodolányi Főiskola nagyelőadójában, az Irányi Dániel utca 4. szám alatti Bory Jenő épületben. Ezúttal Szakály Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történésze tart előadást „A magyar királyi csendőrség 1881-1945. Egy európai eredetű és színvonalú közbiztonsági őrtestület története” címmel.

Ebben a félévben további két előadást szerveznek még a szabadegyetem keretében. November 27-én Entz Géza Antal művészettörténész számol be Székesfehérvár 20. századi fejlesztéséről és építészetéről, december 4-én pedig L. Simon László író, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke tart előadást Fehérvár és a Velencei-tó kapcsolatáról a két világháború közötti időszakban.
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.