Március 26-án avatják Siklósi Gyula régész emléktábláját

2026.03.24. 10:30
KÖZLEMÉNY - 2026. március 24. (kedd) 
 
 
 
 
 
A középkori Székesfehérvár talán legjobb ismerője volt Siklósi Gyula régész, aki a város szinte minden részén folytatott feltárásokat, kutatásokat. Székesfehérvár díszpolgárának emléktábláját március 26-án, csütörtökön avatják fel a múzeum Országzászló téri épületénél.
 
Az 1949-ben született, s 1978-tól közel négy évtizeden át Székesfehérváron ásatásokat vezető Siklósi Gyula fő kutatása területe a város középkori története és régészete volt. Szisztematikusan tárta fel és értelmezte a középkori Székesfehérvár emlékeit, nem véletlenül tartják őt sokan Fehérvár „legnagyobb krónikásának”.
 
 
Kutatásai során a város számos fontos történeti helyszínét vizsgálta, több középkori városrész mellett kutatott például a királyi vár és a későbbi királyi palota területén, feltárta a Palotai kapu és a város erődítéseinek területét, valamint a Johannita konvent maradványait is a Palotavárosban.
 
 
Siklósi Gyula munkásságát 2012-ben Székesfehérvár díszpolgári címmel köszönte meg, 2014-ben pedig átvehette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Életműve előtt tisztelegve március 26-án, csütörtökön 10.00 órakor a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületén emléktáblát avat a Szent István Király Múzeum és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata.
 
 
Az ünnepélyes alkalomra szeretettel várják a régészprofesszor tisztelőit, egykori barátait és mindenkit, aki szeretné tiszteletét leróni.
 
 
 
 
 
                                                                                     - Vége -
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.