„Sibiribi tojásos” – húsvéti nyomozós játék az Országzászló téren

2026.04.01. 08:45
KÖZLEMÉNY - 2026. április 1. (szerda) 
 
 
 
 
 
 
Április 2-án, csütörtökön 10 és 16 óra között húsvéti nyomozós játékra hívja a családokat a Szent István Király Múzeum az Országzászló tér 3. szám alatti kiállítóhelyre. A Tárgyalkotó hagyomány – fejezetek Fejér megye néprajzából című kiállításon vajon milyen tárgyak mesélnek a húsvéti ünnepkör szimbólumairól, népszokásairól? A családi programon résztvevő, ügyes nyomozók ezekre a kérdésekre is megtalálhatják a választ, miközben megismerkedhetnek az izgalmas népszokásokkal is. Az ingyenes programra szeretettel várnak minden érdeklődőt!
 
Napjaink egyik fontos ünnepe a húsvét. A hagyomány szerint vasárnap a húsvéti nyuszi tojásokat, édességeket és ajándékokat hoz a gyerekeknek, hétfőn pedig a fiúk illatos kölnivel locsolják meg a lányokat. A húsvét azonban eredetileg a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyen Krisztus feltámadására emlékezünk.
 
Vajon milyen tárgyak mesélnek a húsvéti ünnepkör szimbólumairól, népszokásairól és keresztény vonatkozásairól a Tárgyalkotó hagyomány – fejezetek Fejér megye néprajzából című kiállításban? Az ügyes nyomozók, akik részt vesznek a programon, nemcsak ezekre a kérdésekre találhatják meg a választ, hanem megismerkedhetnek egy különleges népszokással is, amely ma is él Fejér vármegye szlovák településein.
 
A múzeum a nyomozós játékot elsősorban családok számára ajánlja, akik közösen eredhetnek a népszokások nyomába.
 
A díjtalan programra minden érdeklődőt szeretettel várnak április 2-án, csütörtökön 10 és 16 óra között a Szent István Király Múzeum Országzászló tér 3. szám alatti kiállítóhelyén.
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.