Az 1968-ban Veszprémben született Horváth Csaba a Táncművészeti Főiskola elvégzése után a Honvéd Együttes szólistája, majd a Tranzdanz, később pedig a Sámán Színház művésze volt. Első önálló koreográfiája, a Duhaj – melyben táncolt is – Herald Angel-díjas lett az Edinburgh-i Fringe Fesztiválon és a Veszprémi Összművészeti Fesztivál előadói díját is megkapta.

 

Elvégezte a Színház és Filmművészeti Egyetem Koreográfus szakát, de már előtte olyan jelentős alkotásokat hozott létre, melyeket rendre díjaztak a rangosabb hazai és nemzetközi fesztiválok is. Többek között megkapta a Szarajevói Fesztivál fődíját, a Kortárs Táncfesztivál, a Kairói Kísérleti Színházak Nemzetközi Fesztiválja, a Soros Stúdiószínházi Fesztivál, a Krakkói Nemzetközi Táncfesztivál, a Budapesti és Szegedi Stúdiószínházak Fesztivál díjait – egyéni hangvételű munkáit folyamatos szakmai érdeklődés kíséri.

 

Sokat járt külföldön vendégkoreográfusként. Kurzusokat vezetett a Harvard Egyetem dráma tagozatán, rendszeresen dolgozott Bostonban az American Repertory Theatre-ben és Osloban a Det Norske Teatretben. 2012-től pedig tizenhárom éven át volt a székesfehérvári Vörösmarty Színház fizikai színház tagozatának vezetője. Horváth Csaba neve számos meghatározó fehérvári előadással forrt össze. Rendezőként olyan produkciókat állított színpadra, mint a Pillangó, a Chicago vagy az Úri muri, de koreográfusként is emlékezetes előadások létrejöttében működött közre, többek között a Lear király is társalkotóként jegyzi.

 

Székesfehérvár közössége nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönte meg azt a sok-sok évnyi munkát és erőfeszítést, amit Horváth Csaba a Vörösmarty Színházon keresztül a város és a régió kulturális életéért tett. A városvezető hangsúlyozta, az elmúlt bő évtizedben olyan színházat hoztak létre, amelyre mind az alkotók, mind Székesfehérvár büszke lehet. „A mi nehézségünk mindig az, hogy egyetlen színházunk van, amelyben kicsit mindent kell adni, minőséget kell adni – ezt sikerült maradéktalanul megvalósítani.”

 

Horváth Csaba – aki egyéb elfoglaltságai miatt csak most tudta átvenni az elismerést – megköszönte a városvezetésnek a támogatást. „Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem azt a bizalmat, ami nagyon ritka manapság. Hogyha az elmúlt húsz évet nézem, vagy csak a színház útját az idők folyásában, nagyon ritka, hogy valaki ilyen hosszú távon bizalmat szavazzon egy olyan típusú színházi gondolkodásnak, amit mi képviseltünk ebben a több, mint egy évtizedben.” – fogalmazott, majd elárulta, jelenleg sem unatkozik, az ideje nagy részét a tanítás tölti ki, hiszen van egy elsőéves színészosztálya, akikkel folyamatosan és sokat dolgozik. Emellett rendezett egy nagyszabású bemutatót egy kortárs kalotaszegi történettel, amelyben arra tesz kísérletet, hogyan tud a folklór kortárs formában megjelenni. A MÜPÁ-ban Mezőség-Mikrokozmosz címmel pedig egy összművészeti előadása fut, amely Erdély egyik legizgalmasabb, legszínesebb kultúrájú tájegysége, a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból táplálkozik. A produkció zenei centrumában Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak.

 

A kötetlen beszélgetésen szóba került a hazai színházak, a színjátszás jelene és jövője is.

 

Az emlékérem átadásán részt vett Lehrner Zsolt alpolgármester is.

 

A köszöntésen készült képek letölthetők a Galériából.

 

 

 

Szöveg: Csik Tamás

Fotó: Ostorházi Helga