Fivérek – a Szignum Műhely előadása a Királyi Napokon!

2026.08.17. 10:30
KÖZLEMÉNY - 2026. augusztus 17. (hétfő)  
 
 
 
 
 
 
A Fivérek című előadással folytatódik az Árpád-ház Junior program. A Matuz János által írt és rendezett darabot a Szignum Műhely előadásában láthatja a Székesfehérvári Királyi Napok közönsége. A múzeum Díszudvarában augusztus 21-én, pénteken a nyilvános főpróba, augusztus 22-én, szombaton a bemutató egyaránt 20 órakor kezdődik. Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet ITT lehet megtenni.
 
Második előadásához érkezik az Árpád-ház Junior programsorozat. A Szent István Király Múzeum és a Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda együttműködésének köszönhetően a tavaly nyáron indult misztériumjáték-sorozatban azon Árpád – házhoz köthető történelmi személyek életét dolgozzák fel, akik a koronázásig ugyan nem jutottak el, de fontos szerepük volt a királyi család életében.
 
A Székesfehérvári Királyi Napok keretében idén a Fivérek című előadást láthatják a nézők a Múzeum Fő utcai Díszudvarában. A Matuz János által írt és rendezett történetben az Árpád-házi hercegek közül Vazul fiait – Andrást, Bélát és Leventét - követve tárnak fel a közönség előtt a fiatal keresztény magyar állam formálódása, a Szent István király utáni trónviszályok, a krisztusi hit és az ősök hite közötti választás kérdései.
 
A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda színjátszó csoportja, a Szignum Műhely augusztus 21-én, pénteken és augusztus 22-én, szombaton 20 órakor lép színpadra.
 
 
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a következő linken tudnak megtenni: https://forms.gle/KGAuQ3uNbtErBTcCA.
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.