„...400 gyerek, néhány család és pedagógusok voltak a lakói a gyönyörű száz szobás kastélynak. Körülbelül 6-16 éves korú gyerekek találtak itt otthonra, távol hazájukról, szüleiktől, elszakadva testvéreiktől.” – olvasható az otthon egykori pedagógusának visszaemlékezésében. Budaháziné Hargitai Irén friss diplomás tanítóként 1949-től 1952-ig tanított görög gyerekeket.

 

 

 

„Fény és árnyék” könyvében részletesen írt az otthon életéről: „Szigorú rend uralkodott az otthonban. Reggel 6 órakor ébresztő és reggeli torna. Gyors öltözés és katonás rendben sorakozó, zászlófelvonáshoz. (…) A formaságok lezajlása után reggeli következett, majd 8 órától tanítás délután 2-ig. Ebédre külön görög és magyar ételt főztek. (...) Délután egy kevés szabadidő után estig tanultak a gyerekek. Nehéz és sok volt a tanulnivalójuk. Derekasan küszködtek a nehéz magyar nyelvvel. (...) A gyerekek rendkívül muzikálisak voltak, gyönyörű népviseleti ruhájukban (ami már Csurgón készült) lejtették hol mélabús, hol pedig szilaj táncukat. (…) Az évek gyorsan elteltek. Osztályom tanulói nyolcadikosok lettek. Három év alatt végezték el a felső tagozatot. (...) Meg is tanultak mindent, a vizsgán brillíroztak. Örültem nagyon kimagasló teljesítményüknek, de a szívem majd megszakadt értük, hiszen kirepülni készültek a megszokott meleg fészekből. Nyitva állt előttük a középiskolák kapuja, el kellett búcsúznunk egymástól. Többségében Budapesten tanultak tovább."

 

 

 

A Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat – együttműködő partnereivel közösen – állít emléket ennek a korszaknak. Az emléktáblát ünnepélyes keretek között avatják fel október 2-án, pénteken 16 órakor a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély kertjében.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

 

 

 

 

 

                                                                                  - Vége -