"Fehérvár, Fehérvár, vadvirágos Fehérvár, Terád is a bomba vár" – történelmi előadás kedden a Szent István Király Múzeumban

2026.10.12. 11:00
KÖZLEMÉNY - 2026. október 12. (hétfő)
 
 
 
 
 
Október 13-án, kedden 17 órától Romat Sándor történész és Bernáth Gábor helytörténész előadásában Székesfehérvár második világháborús szőnyegbombázásának történetét és a témával kapcsolatos kutatásokat ismerhetik meg az érdeklődők a Szent István Király Múzeum Rendház épületében. A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várnak.
 
Székesfehérvár a második világháborúban Magyarország második legtöbbet szenvedett városa volt, köszönhetően földrajzi elhelyezkedésének. A szárazföldi harcok mellett számos esetben történtek bombázások is, amelyek elsősorban a vasútállomást, valamint a tőle délre lévő Börgöndi repülőteret vették célba. A legsúlyosabbak a Szövetségesek által végrehajtott szőnyegbombázások voltak. A kialakult politikai helyzet miatt a korszak kutatói keveset foglalkoztak a témával, néhány szemtanú közlésén kívül kevés adat állt rendelkezésükre.
 
Október 13-án, kedden 17 órától a Szent István Király Múzeum Rendház épületében Romat Sándor történész és Bernáth Gábor helytörténész romfotókkal és számos új adattal eleveníti fel az akkori eseményeket. A történeti témájú előadás után egy érdekes, civil projektet is bemutatnak, amely a háborút átélt helyi – ma még köztünk élő – szemtanúk elbeszélései alapján idézi fel a második világháborúban, Székesfehérváron történteket.
 
Az ingyenes előadásra mindenkit szeretettel várnak.
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.