„Más szemmel” – Suli tárlat a Fehérbot világnapja alkalmából

2026.10.16. 09:00
KÖZLEMÉNY - 2026. október 16. (péntek)
 
 
 
 
 
A Fehér bot nemzetközi világnapján, október 15-én nyílt meg a Fő utcai Márványcsarnokban a Zentai Úti Általános Iskola diákjainak kiállítása. A VI. Suli tárlaton az elfogadás, az esélyegyenlőség és az emberi összetartozás került a középpontba. A rendezvény a gyermekek kreativitásán keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy sokféleképpen láthatjuk a világot, mégis összeköt bennünket az elfogadás, a megértés és az egymás iránti tisztelet igénye.
 
A Suli tárlat különlegessége, hogy a gyermekek rajzaikon és projektmunkáikon keresztül fogalmazták meg gondolataikat az esélyegyenlőségről, a sokféleségről és az elfogadásról. Alkotásaik arra emlékeztetnek bennünket, hogy minden ember értékes, és mindenkinek lehetőséget kell kapnia arra, hogy képességei szerint, önállóan és teljes életet élhessen. A kezdeményezéshez a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete, a LÁRKE is csatlakozott, akik számára kiemelten fontos, hogy a társadalmi szemléletformálás már gyermekkorban elkezdődjön, és a látássérültségről ne sajnálattal, hanem ismerettel, természetességgel és elfogadással gondolkodjunk.
 
 
A megjelenteket Bottka Rózsa, a Zentai Úti Általános Iskola igazgatója köszöntötte. A rendezvény fővédnöke Lehrner Zsolt alpolgármester, védnöke Békési Ferencné területi önkormányzati képviselő volt. A házigazda szerepét Barna Éva, a TARSOLY Ifjúságért Egyesület elnöke töltötte be. A Zentai Úti Általános Iskola diákjainak kórusa több zeneművet adott elő, verseket mondtak, és furulyajátékkal is megörvendeztették a közönséget. A kiállítás két héten keresztül tekinthető meg, így az érdeklődőknek lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék a fiatalok gondolatait, és magukkal vigyék a tárlat fontos üzenetét.
 
 
Az ünnepi alkalom másik kiemelkedő eseménye a Fehérbot Hűségdíjak átadása volt. A LÁRKE 2025-ben alapította meg az elismerést azzal a céllal, hogy köszönetet mondjon azoknak a személyeknek, szervezeteknek és közösségeknek, akik elkötelezetten segítik a látássérült embereket, támogatják az egyesület munkáját, és hozzájárulnak az önálló életvitel, valamint a társadalmi befogadás erősítéséhez. A díjat első alkalommal, 2025-ben az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Elekes Zsuzsa, a Wioline Tornaszalon vezetője, valamint Pálmai- Matis Mónika, a LÁRKE alelnöke vehette át. 2026-ban Róka Gyula Péter és Róka Márta részesült Fehérbot Hűségdíjban. Németh Éva, a LÁRKE elnöke Róka Mártának adta át a második idei elismerést. A díjazottak munkájukkal és támogatásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyesület programjai, közösségi kezdeményezései és a látássérült emberek ügye minél szélesebb körben ismertté váljanak.
 
 
A rendezvényen az egyesület tagja, Suralik Lajos a Gondolatok a Fehérbotról című versével ajándékozta meg a jelenlévőket. A költeményt Lengyel Kitti olvasta fel. A vers őszintén szól a látássérült emberek mindennapjairól, a fehérbot jelentőségéről, az önálló közlekedésről és az életvitelt megkönnyítő segédeszközökről. A Fehér bot világnapja arra is emlékeztet bennünket, hogy a látássérült emberek számára az önálló életvitel, az akadálymentes környezet, az egyenlő lehetőségek és a közösségi részvétel alapvető fontosságú. Ezek megteremtése nem egyetlen szervezet feladata, hanem közös társadalmi törekvés.
 
 
 
A kapcsolódó fotók letölthetők a Galériából!
 
 
 
 
 
                                                                                    - Vége -
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.