Osztatlan siker a magyar gulyásnak Opolében

2014.09.05. 11:39
KÖZLEMÉNY -Székesfehérvár, 2014. szeptember 5. (péntek)
A Vadászkürt étterem csapata képviselte városunkat az opolei VI. Ízek Fesztiválján. Galéria
 
 
Lengyel testvérvárosunkban Boda János főszakács 400 főre főzött magyaros gulyást és 350 főre tarhonyás Bakonyi sertés tokányt. A magyar konyha most is osztatlan sikert aratott. Opolében a VI. Ízek Fesztiválját augusztus 29. és szeptember 1. között rendezték meg.
 
A háromnapos gasztronómiai rendezvényen a Vadászkürt háromfős szakácskülönítménye képviselte városunkat: Solti Tamás, a Vadászkürt étterem vezetője, kollégája Koncsek Zétény, valamint Boda János, akit főszakácsnak kértek fel.   
 
A Vadászkürt csapata két napon át csángó népzenére, csikós ruhában főzte első nap a magyaros gulyást, második nap a tarhonyás Bakonyi sertés tokányt, ami a lengyel emberek körében tovább öregbítette a magyar konyha hírnevét. A magyar ízek mellé a székesfehérvári Hegedűs pince borait kínálták. A csapat beszámolójából kiderült, hogy több opolei vendég magyarul köszönte meg az ételt, és voltak, akik képeslapot küldtek Székesfehérváron élő barátaiknak.
 
A fehérvári csapatot megérkezésük után Opole város polgármestere, Ryszard Zembaczynski is fogadta a városházán, ahol kötetlen beszélgetés keretében tolmácsolták Székesfehérvár valamint az önkormányzat üdvözletét.
 
Utolsó napon a székesfehérváriak meghívták Opole főzőcsapatát a X. Lecsófőző vigasságokra, amelyen ismét összemérhetik – immár lecsófőzésben – gasztronómiai tudásukat a székesfehérváriak és az opoleiek.
 
 
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.