Megemlékezések a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján

2015.02.20. 12:17
KÖZLEMÉNY 2015. február 20. (péntek)
Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata közösen tart megemlékezést február 25-én 11 órakor az 56-osok terén. 
 
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata idén is megemlékezést tart ezen a napon 11 órakor az 56-osok terén.
 
A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire, a tanulságok levonására.

1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az Emléknap évről-évre való megszervezésének az a kitűzött célja, hogy emberközelbe hozza a kommunizmus korszakát a mai fiatalok számára, és megemlékezések segítsenek megérteni a felnövekvő generációknak, mi történt Magyarországon 1945 és 1989 között.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Fejér Megye Önkormányzata közös megemlékezést tart. Az ünnepség 2015. február 25-én, szerdán 11.00 órakor kezdődik az 56-osok terén (Budai út).

Megemlékező beszédet mond: Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke, Székesfehérvár Szenátusának tagja. Közreműködnek a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai.

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.