Ülésezett a Fehérvári Szenátus

2015.05.07. 16:52
KÖZLEMÉNY - 2015. május 7. (csütörtök)
A testület tagjai a megoldandó ügyeken túl a távlati tervekről is konzultáltak. Galéria 
 
 
 
A Fehérvári Szenátus csütörtöki ülésén a Sóstó Természetvédelmi Terület és a Vidámparki Csónakázó-tó rehabilitációs programjáról tájékozódtak a tagok. Ezt követően a megoldandó problémákról és a távlati tervekről, így többek között az úthálózat fejlesztéséről, a parkosításról, a köztéri alkotások rendbetételéről és az újonnan építendő nagy sportcsarnokról esett szó.
 
 
Székesfehérvár Szenátusa immáron több mint négy évvel ezelőtt, 2011 márciusában alakult meg. A szakmájukban kimagaslóan teljesítő, elismert és tiszteletreméltó polgárokból álló, nyolctagú testület rendszeresen ülésezik. A szakemberek megvitatják a Székesfehérvárt érintő fontos stratégiai kérdéseket és tanácsaikkal segítik dr. Cser-Palkovics András polgármestert. Tagjai: Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. elnöke, Ocskay Gábor, a Fehérvár AV19 szakosztály-igazgatója, dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, dr. Forgó Béla, az Alcoa Köfém Kft. egykori vezérigazgatója, dr. Gelencsér József, a Közigazgatási Hivatal volt hivatalvezetője, Bobory Zoltán író, költő, a Vörösmarty Társaság elnöke, Dr. Gógl Árpád korábbi miniszter és országgyűlési képviselő, valamint Dr. Abkarovits József főorvos.
 
Az aktuális szenátusi ülésen elsőként dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere tartott ismertetőt a Sóstó Természetvédelmi Terület és a Vidámparki Csónakázó-tó rehabilitációs programjáról, amely 3 milliárd 850 millió Ft-os állami támogatással valósul meg. A bemutatón elhangzott, hogy Sóstón az Északi-tó mederkotrásán és vízutánpótlásának biztosításán kívül a környék szinte valamennyi közterülete megújul, mely érinti a parkolókat, a járdákat és a sétányokat is. Mint elhangzott: a Sóstó Természetvédelmi Területre biztosított forráson túl további 2 milliárd Ft támogatást kap a város a stadionrekonstrukciós programra is. A beruházás keretében az új létesítmény felszereltségét és a szurkolók kiszolgálásának minőségét továbbjavító fejlesztésekre kerülhet sor. A szenátusi ülésen résztvevők hangsúlyozták, hogy az újonnan építendő stadionnak nemcsak az élsportban, hanem az szabadidő- és a tömegsportban is nagy szerepe lehet.
 
A csütörtöki ülésen régi visszatérő problémaként az úthálózat fejlesztéséről is tanácskoztak a megjelentek. Mint mondták: az „Új Belváros – Várkörút rehabilitációja” projekt jóvoltából újabb lehetőség nyílik a közlekedés terén is az előrelépésre.
 
A Fehérvári Szenátus napirendjén a megoldandó ügyek között szerepelt a Mártírok útján a vasút mögötti területrész hasznosítása, a közösségi terek kapcsán a Bányató helyzetének rendezése, az Aranybulla Emlékmű parkosítása, a Deák Dénes-kút rendbetétele és elhelyezése, valamint a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórháznál további parkolók létesítése.
 
Az ülésen szó esett a távlati tervekről is, hiszen számos nagyberuházást szeretnének megvalósítani Székesfehérváron. Ezek közé tartozik egy nagy városi sportcsarnok megépítése. Az új, többfunkciós létesítménnyel a fővárosi közönséget is meg szeretnék szólítani például koncertek, sportrendezvények szervezésével. A közösségépítés elősegítésére a testület tagjainak véleménye szerint további játszóterek és zöldfelületek is létesülhetnének a jövőben a városban.
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
Szöveg és fotó: Samu Miklós
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.