Szent Erzsébet legendája Székesfehérváron is

2015.08.13. 11:55
KÖZLEMÉNY - 2015. augusztus 13. (csütörtök)
A Barátság moziban kísérhetik figyelemmel az érdeklődők a zenei művet  
 
 
 
2015. augusztus 15-én, napra pontosan 150 évvel az ősbemutatót követően, ugyanazon helyszínen – a Pesti Vigadóban – a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és programjaként ismét magyarul szólal meg Liszt Ferenc nagyszabású remekműve, a Szent Erzsébet legendája. A páratlan remekmű bemutatóját az ország számos pontján, így Székesfehérváron is figyelemmel kísérhetik az érdeklődők. Augusztus 15-én, szombaton este 21.30 órától a Barátság moziban közvetítik a darabot.
 
 
A produkció megálmodói, Marton Éva és Kocsár Balázs többéves munka során alkották meg egy nagyszabású Szent Erzsébet előadás, a magyar nyelvű ősbemutató rekonstrukcióját. Az előkészítő munka leglényegesebb elemeként a partitúra és a zenekari szólamok tanulmányozását, valamint több kiadás összehasonlítását végezték el a szakemberek. A produkcióhoz az eredeti partitúra nyomán Könczei Árpád zeneszerző, Kocsár Balázs karmester és Pfeiffer Gyula karmester együttműködésének köszönhetően a javított zenekari anyag is elkészült. Munkája alatt Pfeiffer Gyula hatalmas bravúrt vitt véghez a komplett zenekari anyag megvalósításával, Könczei Árpád a zenekari szólamok korrektúráját végezte el, míg Kocsár Balázs a szöveg magyar adaptációját készítette el. Az elvégezett újításoknak köszönhetően, Liszt Ferenc eredetei zenei, ritmikai szándékát megőrizve sikerült az Ábrányi-féle szöveget az oratórium egészére felfrissíteni.
 
Az előadásban a hazai énekművészek legkiválóbb egyéniségei nyújtanak páratlan élményt a kultúrát kedvelő közönségnek: Kele Brigitta (Szent Erzsébet), Haja Zsolt (Lajos őrgróf), Cser Krisztián (Hermann őrgróf), Vörös Szilvia (Zsófia őrgrófnő), Szegedi Csaba (Udvarmester, Egy magyar nemes) és Kovács István (II. Frigyes).
 
A grandiózus, közel két és fél órás oratórium előadásban az énekes szólistákon, valamint a szimfonikus nagyzenekaron kívül egy több mint százfős kórus és gyerekkar is részt vesz. A produkcióban Kocsár Balázs vezényletével összesen csaknem kétszáz muzsikus működik közre.
 
A hat tétel Árpád-házi Szent Erzsébet életének egy-egy jelenetét mutatja be valóságos minták alapján. A mű létrehozásához az egyik legfontosabb inspirációt Liszt Ferenc számára a wartburgi kastély falfestményei, Moritz von Schwind munkái adták. 1855-ben, Moritz von Schwind osztrák festőművész Wartburg várának rekonstrukciója idején alkotta meg hat képből álló sorozatát Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményeiről. A neves zeneszerző, Liszt Ferenc számára ezek a freskók jelentették az ihlető erőt, nem véletlen, hogy a hat kép vált az oratórium jeleneteinek sorrendjévé is. A művet Ott Roquette német szövegére alkotta meg Liszt Ferenc, a bemutatót pedig Wartburg várában szerette volna megvalósítani. Az ősbemutatóra végül magyar nyelven és helyszínen került sor: a romjaiból újjáépített Pesti Vigadóban Ábrányi Kornél fordításában csendült fel Szent Erzsébet legendája először, amely hatalmas sikert aratott.
 
A páratlan zenei remeket – a Pesti Vigadóban 150 évvel ezelőtt tartott ősbemutatója után – ugyanazon a napon és helyszínen adják elő az érdeklődőknek. Liszt Ferenc nagyszabású zenei freskóját a helyszínen ugyan csak néhány száz ember követheti figyelemmel, az MTVA által készített felvételt ugyanakkor élőben, vagy csúsztatott élő adásban a Magyar Művészeti Akadémia jóvoltából az ország számos pontján ingyenesen nézhetik meg az érdeklődők Budapesten, Debrecenben, Esztergomban, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Sopronban és Székesfehérváron is. A székesfehérvári Barátság moziban augusztus 15-én, szombaton 21.30 órától közvetítik a különleges darabot. Mindenkit szeretettel várnak!
 
 
 
 
További információ:
 
Telefon: 22/313-175
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.