Folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem

2015.09.21. 11:26
KÖZLEMÉNY - 2015. szeptember 21. (hétfő) 
A II. világháború utáni időszakot és az 50-es éveket dolgozzák fel.      Galéria
 
 
 
 
 
 
 Közösen hirdette meg a „Kodolányi Szabadegyetem – Harmadik Kor Egyeteme” című programsorozatot a Kodolányi János Főiskola és a Városi Levéltár és Kutatóintézet. A tanév első félévében öt előadásra kerül sor neves előadások tolmácsolásában. Az első programot dr. Zinner Tibor egyetemi tanár tartja szeptember 23-án, szerdán 16.00 órától a főiskola Szabadságharcos úti főépületében.

A „Kodolányi Szabadegyetem - Harmadik Kor Egyeteme” című programsorozat a II. világháborút követő időszakot és az 1950-es éveket dolgozza fel, az előadásokra a Kodolányi János Főiskola Szabadságharcos út 59. szám alatti főépületének földszinti előadótermében kerül sor 16.00 órától. Az első programot szeptember 23-án, szerdán dr. Zinner Tibor egyetemi tanár, a Veritas Történetkutató Intézet főmunkatársa tartja, akinek szakterületei a II. világháborút követő népbírósági perek és a kitelepítések. Előadása a magyarországi németek kollektív büntetéséről szól.

A szabadegyetem folytatásában október 14-én „Új hadsereg, új tisztikar?” címmel hallhatnak előadást az érdeklődők. November 4-én „A kommunista államhatalom és az egyház 1945-1956”, majd november 18-án a „Közmédia a Rákosi-korszakban” című programokkal folytatódik a sorozat. December 2-án „A magyar-brit kapcsolatok alkonya a hidegháború kezdetén, 1945-1953” című előadással ér véget az első féléves sorozat.

A szervezők szeretettel várják a történelem iránt érdeklődőket, a belépés díjtalan.
 
 
A részletes program letölthető a Galériából.
 
Szöveg: Havasi Tímea
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.