Kották Szibériából

2015.10.01. 08:38
KÖZLEMÉNY - 2015. szeptember 30. (szerda)
Érdekes kiállítás nyílik pénteken 17 órakor a Fő utcai múzeumépületben. 
 
 
 
"Kották Szibériából" - „hol a halálorkán pokoltáncát járta” címmel Károly János anyagát állítják ki a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. A kántortanító az I. világháború alatti négyéves hadifogsága alatt szerzett szerzeményeinek kottáit az inge alatt, a testére csavarva hozta haza. Családjának köszönhetően ezeket ismerhetik meg a tárlatra ellátogatók. A megnyitót 2015. október 2-án, pénteken 17 órakor tartják.
 
 
 
Az I. világháború első évében orosz hadifogságba került Károly János, ám négy éven át tartó fogsága alatt is zenével igyekezett foglalkozni. Alkalom ‑ karácsony, húsvét, temetés – itt is volt arra, hogy az esetlegesen megvonalazott papírra, a tintaceruza lefaragott hegyéből áztatott tintával leírja szerzeményeit, melyeket elő is adtak. Az ilyen lélekemelő alkalmak minden résztvevője a túlélésért küzdött és imádkozott a szabadulásért.
 
Károly János szerzeményeinek kottáit tartotta négyéves hadifogsága egyetlen nyereségének, ezért azokat az inge alatt, a testére csavarva hozta haza.
 
Családja nem csupán zenei tehetségét örökölte, hanem a múlt relikviáinak féltő tiszteletét is. Nekik köszönhetően került a figyelem középpontjába az anyag, amelyből a Szent István Király Múzeum Fő utca 6. szám alatti épületének földszinti kistermében rendeznek kiállítást.
 
2015. október 2-án, pénteken 17 órakor a megnyitón a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola növendékei és tanárai, illetve a Ciszterci Szent István Gimnázium diákja ad műsort Károly János zeneműveiből és verseiből.
 
A kiállítás 2015. november 15-ig tekinthető meg.
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.