Bobory Zoltán L. Simon László író-költővel beszélget

2016.02.22. 15:58
KÖZLEMÉNY - 2016. február 22. (hétfő)
Folytatódik az Öreghegyi Disputa. 
 
 
 
 

Az Öreghegyi Disputa vendége kedden este L. Simon László. Bobory Zoltán a József Attila-díjas költővel A római szekér és a Japán hajtás című művek világáról beszélget az Öreghegyi Közösségi Házban.


L. Simon László József Attila-díjas író, költő lesz a vendége a következő Öreghegyi Disputának február 23-án, kedden 18 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban.  A beszélgetést Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság elnöke vezeti. Az irodalmi program témája az A római szekér és Japán hajtás című művek. 

A Japán hajtás című 2008-as verseskötet egy ritkán alkalmazott könyvészeti eljárással, a japán hajtással találkozhatunk, amely a szerzőnek jó lehetőséget teremtett arra, hogy a verseket mögéjük rejtett képekkel, saját készítésű fotóival egészítse ki. A könyvet az addigi költői életmű summájának tekintik.

A római szekér
– Kulturális politika, politikai kultúra című esszékötet 2010-ben jelent meg. A címadó írás mottója Gróf Klebelsberg Kunót idézi: „Készítsük elő, míg nem késő, a kulturális demokráciával a politikai demokráciát.” Maga ’A római szekér’ cím Illyés Gyulához kapcsolódik, aki az országnak a haladását a kétkerekű járműhöz hasonlította, amelynek egyik kereke a közéleti, a politikai, a másik a szellemi élet – az együttes működés feltételezi a haladást.


A programról részletek az alábbi linken olvashatók: http://aszmh.hu/events/disputa-l-simon-laszloval/. 

 

Szöveg: Fraller Ildikó


 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.