A bombák földjén

2016.02.26. 10:00
KÖZLEMÉNY - 2016. február 26. (péntek)
Zajlik a lőszermentesítés a Sóstó Természetvédelmi Területen. Galéria   

 

 

Folyamatosan dolgoznak a lőszerfelkutató szakemberek Sóstón. A természetvédelmi terület rehabilitációja a lőszermentesítéssel vette kezdetét. Már találtak II. világháborús gránátot, és a kutatást végzők további robbanótestek előkerülésére számítanak. A területen lévő belvíz azonban nagymértékben nehezíti, s lassítja a munkálatokat.     

A Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációja február elején megkezdődött. Jelenleg lőszerfelkutatás és lőszermentesítés zajlik, amit a D-T Sóstó Lőszermentesítő Konzorcium szakemberei végeznek. Ezidáig 4,5 hektár szárazföldi területen már megtörtént a teljes lőszermentesítés, ami azt jelenti, hogy a lőszerfelkutatást követően a műszerek által jelzett helyekről a különböző tárgyak kiemelése és elszállítása is megtörtént. Így volt ez a Méhes tanya közelében megtalált II. világháborús német 105 milliméteres repeszromboló gránáttal kapcsolatban is, amit már a felfedezésének napján - február 17-én - el is szállítottak a Magyar Honvédség tűzszerészei.
Ezt követően további 2 hektárt már a náddal fedett területeken is átnéztek. Itt azonban egyelőre csak a műszeres adatfelvétel történt meg, és a lőszermentesítés még hátra van. 

Ahogy a felméréssel kapcsolatban Hutera Lajostól, a konzorcium projektvezetőjétől megtudtuk, az átvizsgálandó területet térinformatikai háttérrel 25 x 50 méteres raszterekre osztották fel, és ezekben a raszterekben végzik el a műszeres adatfelvételt, amit a műszerük helyszínrajz formájában jelenít meg. Ez alapján készítenek egy objektumlistát, amin a térképen jelölt pontok valamennyi paramétere szerepel, koordinátákkal, ferromágneses erősséggel, nanotesla-erősséggel, illetve az is, hogy hány négyzetcentiméteres felületet foglal el a talajban, s ezekből már tudnak következtetni a kiterjedésére. Arra adott esetben, hogy vashulladékról van szó, vagy lőszerről.  

A projektvezető elmondta, sokkal nagyobb vízfelületet kell átnézniük, mint amire eredetileg számítottak. Ugyanis a sok eső miatt, a korábbi szárazföldi területek is víz alá kerültek. A helyiek elmondása szerint húsz éve nem volt ilyen belvíz ezen a területen, mint most.
A vízzel elárasztott területeken nagyon mély az iszap – helyenként akár 70 cm-es –, ami azt jelenti, hogy a szárazföldön használt kerekes műszerüket csak részlegesen tudják alkalmazni. Kollégái lépésről lépésre tudnak csak haladni. Ugyan a nádaratás javában tart a könnyebb átvizsgálás érdekében, de egy nagyobb eső szinte pillanatok alatt meg tudja változtatni a területet, s a nád sok helyen nagyon gyorsan visszanő. Mint hangsúlyozta, ezért van jelentősége annak, hogy a műszerek jelzéseit a precíziós GPS-adatokhoz párosítják, amik bármikor visszakereshetők.
Munkájuk nehézségeivel kapcsolatban még hozzátette, a csapadékos idő a digitális műszereiknek sem kedvez, hiszen a magas páratartalom miatt azok bepárásodnak.

A lőszermentesítők munkájának java még hátra van. Összesen 34 hektár, többségében víz alatt lévő területet kell még átvizsgálniuk. A szakemberek bíznak benne, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzájuk, s a naposabb időben szikkad a talaj, s könnyebben tudják majd elvégezni a területátvizsgálást. Az utolsó fázisra várhatóan március végén kerül sor, amikor a tavat nézik át egy speciális úszóművel. A szabad vízfelület itt 4 hektár.  

Ahogy a projektvezető elmondta, az országban Székesfehérvár és környéke az a terület, ahol a legtöbb II. világháborús lőszer előkerül. Így számításaik szerint még jó néhány gránátot fognak találni az átvizsgálásnak köszönhetően. Ezt alátámasztva, a nádasok szélén egy több méteres átmérőjű bombatölcsért mutatott, amit a II. világháborúban egy 50 kilogrammos gránát becsapódása okozhatott.

A lőszerfelmérés március 31-ig tart. Így ezen időszak alatt a Természetvédelmi Terület nem látogatható, ott tartózkodni tilos. A Városgondnokság munkatársai az összes bejáratot szalaggal elkerítették, és tiltó jelzéseket is kihelyeztek, amiket minden nap ellenőriznek, s pótolnak. Erre azért van szükség, mert sajnos még mindig előfordul, hogy futók, illetve túrázók bemennek a területre, sőt még a szalagot és a kihelyezett figyelemfelhívó jelzéseket is leszakítják. 


A lőszermentesítő munkálatokról készült fotók letölthetőek a Galériából.


                                                       

Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.