Ferenc Jóska fújatja a trombitát...

2016.03.04. 09:43
KÖZLEMÉNY - 2016. március 4. (péntek)
A székesfehérvári előadás időpontja megváltozott 
 

 

A Kákics Együttes Ferenc Jóska fújatja a trombitát... sorozatának első időpontja a korábban meghirdetettekkel szemben módosult. A műsort március 18-án tekintheti meg először a fehérvári nagyérdemű.    

A Kákics együttes autentikus, a történelmi tényekhez hű műsora a Nagy Háború idején és utána keletkezett népdalokon keresztül mutatja be a magyar katonák sorsát. Az előadás gerincét a székesfehérvári 17-es gyalogezred és a székesfehérvári 10-es huszárok története adja. A nézők gondolatban a honvédekkel járhatják be a szomorúan dicsőséges harcok helyszíneit Szerbián, Galícián és Erdélyen át Doberdóig.

A programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatja, fővédnöke Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

A dalok között a zenészek korabeli feljegyzésekből, levelekből olvasnak fel, miközben kivetített archív fényképfelvételek is megidézik a korszak, a frontok hangulatát.

Sok zajos, nagy sikert könyvelhetett el 2014-ben és 2015-ben a koncertsorozat mind Magyarországon, mind Erdélyben. A Kákics együttes idén is ellátogat megemlékező előadásaival határon túli magyarlakta városokba, Beregszászra és Nagyváradra.

Helyszínek: Sajószentpéter, Kazincbarcika, Beregszász, Kisújszállás, Litér, Székesfehérvár, Pilisvörösvár, Nagyvárad, Várpalota, Baracs

A székesfehérvári előadás dátuma megváltozott, az új időpont 2016. március 18. péntek, 19.00 óra.
Helyszín: Táncház, Malom utca 6. A belépés díjtalan.

A Ferenc Jóska fújatja a trombitát… című műsor, amely eredetileg 1 órás volt, idén már 90 percessé válik.

Az Alba Regia Táncegyüttes táncosainak koreográfiájával gyarapodik az előadás. Érdekesség, hogy a tánc alapján egykoron már a behívásnál felmérték, hogy kinek, milyen ritmusérzéke volt, vagyis kit hová, melyik hadtestbe érdemes beosztani.

A műsor az újabb gyűjtések eredményeképpen is bővül. Új dalok kerülnek a repertoárba (például Bartók Béla tápiószelei gyűjtéséből egy lassú csárdás, a Kormányos úr arra tartson a part felé… kezdetű népdal), sőt ezúttal nem csak a húsvét, de a karácsony háborús megünneplését is bemutatják az alkotók. Damó Elemér, a fehérvári 17-es honvéd gyalogezred tisztje visszaemlékezéseiben írta le, milyen módon kívánták, tudták a fronton lévő katonák otthonuktól távol is átérezni a karácsony ünnepét.

A dalok témakörei szerteágazóak. Megtalálhatóak bennük a katonaélet különböző pillanatai, a sorozás, a bevonulás, az otthon hátrahagyottaktól való elbúcsúzás, a kaszárnyaélet, a kiképzés, vagy éppen a panaszszó, a büntetések feletti ellenérzések dalai. Előfordul a fegyverek dicsérete csakúgy, mint az egymás közti vetélkedés, a bajtársiasság megéneklése, s természetesen a háború helyszíneinek, valamint a hazaszeretetnek, honvágynak a kifejezése. A véres csatáknak, a halál közelségének, a félelemnek is megszülettek saját népdalai, ahogy aztán a szabadságnak, hazatérésnek, leszerelésnek is.

A sokszínű repertoárral rendelkező Kákics együttes tagjai nem csak vonós hangszereket használnak, előtérbe helyezik a parasztság által használt hangszereket is, mint például a tekerőlant, a bőrduda, a gyimesi ütőgardon, a különböző furulyák, a koboz.

 
                              


További információ:

Tárnok Ákos, losandinos@gmail.com, +36 20 926 7630

Majer Tamás, majer.tamas@hirbelebumm.hu, +36 20 852 9982

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.