Székesfehérváron is megszólal Bogányi Gergely csodazongorája

2016.03.09. 10:27
KÖZLEMÉNY - 2016. március 9. (szerda) 
A jövő pénteki estre még lehet jegyeket váltani.     www.arso.hu        
 
 
 
 
 
 
Rendkívüli zenei élményben lesz részük a március 18-i komolyzenei est résztvevőinek a Vörösmarty Színházban. Székesfehérvár vendége lesz Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész és megszólaltatja az általa tervezett, egyedülálló hangáramvonalas zongorát. A „Skandináv est” című eseményre még lehet jegyeket váltani a Vörösmarty Színházban. 

Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Farkas Ferenc hangversenybérletének keretében látogat Székesfehérvárra, hogy bemutassa csodahangszerét. A rendkívül különlegesnek ígérkező, „Skandináv est” című programra március 18-án, pénteken 19.00 órakor kerül sor a Vörösmarty Színházban. Felcsendülnek Jean Sibelius, Edvard Grieg és Niels Wilhelm Gade alkotásai, közreműködik az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, vezényel Drahos Béla. Ezt megelőzően kora délután két időpontban is fellép a művész a teátrumban, az „Új a PartiTúra” ifjúsági hangversenysorozat keretében.

Bogányi Gergely zongoraművész napjaink egyik legnagyobb élő legendája. Zenész család szülötteként hamar kapcsolatba került későbbi hivatásával. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneakadémián, az Egyesült Államok-beli Indiana Egyetemen, valamint a helsinki Sibelius Akadémián végezte. Hatéves korában különdíjat, kilencévesen első helyet szerzett a nyíregyházi országos zongoraversenyen, azóta számos verseny győztese, díjazottja. 1996-ban a világ egyik legrangosabb versenyén, az ötévenként megrendezésre kerülő budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyen szerepelt kitűnő eredménnyel. Szintén ebben az évben elnyerte szülővárosa legnagyobb kitüntetését, a „Vác város díszpolgára” címet, majd 2000-ben a Magyar Köztársaság Liszt-díját. 2004. március 1-jén Kossuth-díjjal tüntették ki. Mára a világ hangversenytermeinek egyik legkedveltebb művésze, repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel.

A Bogányi Gergely által megálmodott hangáramvonalas zongora tíz év kemény munka eredményeként valósult meg, a hangszert 2015 elején végre fizikai valójában is bemutatták. A több mint 18 ezer alkotórészből álló mestermű megszületéséhez kitűnő formatervezők és hangszerkészítő mesterek csapatának hosszú, különleges együttműködése szükségeltetett. A forradalmi újítások közül a legfontosabb, hogy a hangszer lelke, az úgynevezett rezonáns nem fából, hanem karbon-kompozitból készült és gyakorlatilag teljesen ellenáll a környezet változó hatásainak. Lényegi újdonság a formabontó, a szokásos zárt struktúrát kinyitó két lábas tartószerkezet, amelynek különleges formai és technológiai kiképzése egy további, alsó hangcsatornát nyit a hallgatóság felé. A fejlesztő kalandban résztvevő szakemberek folyamatosan arra törekedtek, hogy megtalálják a hangminőség tökéletesítéséhez vezető utakat.

A Bogányi versenyzongora bemutatása lehetőséget kínál arra, hogy a székesfehérvári zenebarátok is találkozhassanak az időn túli hangzással. A jövő pénteki Skandináv estre még lehet jegyeket váltani a Vörösmarty Színházban.

További részletek olvashatóak a www.arso.hu portálon.  

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.