Aranyérmes és kétszeres különdíjazott lett a Kodály vegyeskara

2016.04.26. 13:54
KÖZLEMÉNY - 2016. április 26. (kedd)
Hétvégén rendezték a Helikoni Ünnepségeket Keszthelyen. Galéria
 
 
 
 
 
Az elmúlt hétvégén zajlottak a 2016-os Helikoni Ünnepségek Keszthelyen, amelyen a székesfehérvári Kodály Zoltán Gimnázium vegyeskara Kneifel Imre vezetésével arany minősítést kapott, valamint a Bárdos Lajos Társaság és a  Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége különdíját is elhozták. A színvonalas kulturális eseményen több mint 3200 diák vett részt, a kóruskategóriában 55 fellépő produkciót értékelt a zsűri.


A 2016-os Helikonra a dunántúli iskolákból mintegy 3200 diák érkezett, a versenyprogram 15 kategóriájában több mint 700 élő produkciót, műalkotást tekinthettek meg az érdeklődők. A kóruskategóriában induló székesfehérvári Kodály Zoltán Gimnázium vegyeskara Kneifel Imre vezetésével arany minősítést kapott, valamint a Bárdos Lajos Társaság és a  Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége különdíját is elhozták. „A műsorunkban két magyar művet is énekeltünk – műfajilag sokszínű előadást vittünk: volt köztük egy madrigál, misetétel, spirituálé, népdalfeldolgozás, és egy angol népdal is. A sikernek nagyon örülünk, a sajátunkon kívül a Teleki Gimnázium kóruseredményeinek és a dunaújvárosi arany minősítéseknek is. A mezőny hatalmas volt, de a műsorunk nagyon jól sikerült. A zsűriben ott volt Tillai Aurél Kossuth-díjas karnagy és zeneszerző, Thész Gabriella, a Magyar Rádió Gyermekkórusának korábbi karnagya és Gráf Zsuzsanna, az európai hírű Angelica Leánykar vezetője – nagy műgonddal értékeltek, adtak tanácsokat, a gyerekek lelkét megnyitva és ezzel óriási élményt adva a középiskolásoknak.” – fogalmazott Kneifel Imre.

A 2016-os Helikonon arany minősítést kapott a Teleki Blanka Gimnázium vegyeskara és kamarakórusa, valamint a dunaújvárosi Bánki Donát Gimnázium és a Széchenyi István Gimnázium vegyeskarai is; a Bartók-műveket előadó telekis kamarakórus különdíjas lett.

Az idei rendezvény díszvendége és egyben védnökei az alapító család részéről Festetics György, valamint dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Bajor Péter a MATEHETSZ ügyvezető elnöke, illetve Ruszics Ferenc polgármester voltak. A rangos kulturális rendezvényt versenyen kívüli fellépések, közönségtalálkozók, kiállítások, művészeti foglalkozások, régi Helikonokat bemutató fotókiállítás, előadások, kézműves és egyéb foglalkoztatók, valamint közös képzőművészeti és irodalmi performance-ok gazdagították. Igazi fesztiválhangulat volt Keszthelyen, többórás főtéri koncertekkel, örömtáncokkal, zenével, kreativitással, az egész város igazi helikoni hangulatban ünnepelt a több ezer résztvevővel együtt – a kóruskategória versenyprogramja végén az összkar a Balatoni Múzeum lépcsőjén dr. Hoppál Péter karnagy vezényletével elénekelte Kodály Zoltán – Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című művét.  

Kétévente tartanak Helikoni Ünnepségeket Keszthelyen a dunántúli középiskolások részvételével, hogy lehetőséget biztosítsanak a diákoknak a különböző művészeti ágakban elért képességeik, tudásuk bemutatására. A kulturális esemény közel kétszáz éves: az alapító, gróf Festetics György 1817-ben szervezte meg első alkalommal a keszthelyi Helikoni Ünnepségeket a helybéli gimnázium, a Georgikon és a zeneiskola tanulóinak, valamint a kor jeles, dunántúli íróinak, költőinek részvételével.

A nemes küzdelem végén a produkciók minősítést kapnak a zsűri értékelése alapján, a kategóriánkénti egy-egy fődíjat és a legsikeresebb iskolának járó vándorserleget a záró gálán adják át – ezt idén a veszprémi Lovassy László Gimnázium kapta.  


A Helikonon készült fotók letölthetőek a Galériából!


 


Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Helikon 2016


 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.