A fehérvári huszárok is szerepeltek a III. Varsói Lovassági Napokon

2016.05.10. 11:20
KÖZLEMÉNY - 2016. május 10. (kedd)
Jó volt magyarnak és székesfehérvárinak lenni a lengyel fővárosban.      Galéria
 
 
 
 
 
 
Országunk, városunk és a magyar huszárok jó hírét vitte a lengyel fővárosba a Fehérvári Huszárok Egyesülete az elmúlt hétvégén. A szervezet tagjai meghívást kaptak a III. Varsói Lovassági Napokra és számos programon vettek részt a háromnapos eseménysorozaton. 

Május 6-8-a között rendezték meg a III. Varsó Lovassági Napokat. A rangos programra meghívást kapott a Fehérvári Huszárok Egyesülete is.

A szervezet tagjai kiselőadásokat tartottak tevékenységükről, majd május 7-én, szombaton díszes, korhű öltözékben, magyar nótaszó kíséretében mutatkoztak be vendéglátóik előtt. A lengyel polgárok rendkívüli érdeklődést mutattak, számos kérdést intéztek a résztvevőkhöz Székesfehérvárral és a huszársággal, a hagyományok ápolásával kapcsolatban. Ünnepi megemlékezésekre is sor került a programsorozat keretében. A huszárok megkoszorúzták többek között a két nép közös hősének tekintett Bem József lengyel és magyar honvéd altábornagy mellszobrát. Bem apó seregében egykoron harcoltak a fehérvári huszárok elődei is.

A küldöttség programjában szerepelt még városnézés, megismerték az óváros szép házait, templomait, egyéb nevezetességeit, találkoztak továbbá lengyel hagyományőrzőkkel, a lengyel honvédség képviselőivel és Magyarország varsói nagykövetével is. Mint mondják, figyelmes, közvetlen hangulatú vendéglátásban volt részük és mindannyian úgy érzik, hogy jó volt magyarnak és székesfehérvárinak lenni a lengyel fővárosban.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.