A város török alóli visszavételére emlékezik Székesfehérvár

2016.05.17. 15:24
KÖZLEMÉNY - 2016. május 17. (kedd)
Koszorúzás a Nemzeti Emlékhelyen csütörtökön délelőtt  
 
 
Minden kedves emlékezőt szeretettel várnak a Nemzeti Emlékhelyen május 19-én, csütörtökön 10 órakor, ahol a törökök kivonulására emlékeznek.   
 

Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta İstolni Belgrádot, azaz Székesfehérvárt.
 
A kiéheztetett törökök kivonulása után - egyes források szerint - az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt.
 
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került.
 
A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi-szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Ők honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
 
A Nemzeti Emlékhelyen május 19-én, csütörtökön 10 órakor emlékeznek meg a város török alóli visszavételének évfordulójára. A megemlékezésen beszédet mond Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. A rendezvényen közreműködik a Kákics Zenekar.
 
A megemlékezés nyilvános, mindenkit szeretettel várnak!
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.