Eredmények, tervek, elképzelések

2016.06.09. 15:51
KÖZLEMÉNY - 2016. június 9. (csütörtök)
Ülésezett a Fehérvári Szenátus. Galéria 
 
 
 
 
 
 
A Modern Városok Program státuszértékelése, valamint a Vörösmarty Társaság tevékenysége volt a témája a Fehérvári Szenátus ma megtartott ülésének. A polgármester munkáját segítő grémium ezen túl egyeztetett a város parkolási gondjainak megszüntetését célzó törekvésekről, valamint olyan közterek és utcák felújításáról, amelyek a város jövőbeni beruházási tervei között szerepelnek.  
 
A Fehérvári Szenátus 2011. márciusi megalakulása óta évente több alkalommal ülésezik. A tanácsadó testület feladata, hogy egyeztessen a várost érintő stratégiai kérdésekről, és szakmai tanácsokkal lássa el a polgármestert és a városvezetést, segítve ezzel Székesfehérvár fejlődését és versenyképességének megőrzését a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport területén.
 
A ma délutáni ülés elején dr. Cser-Palkovics András polgármester adott rövid összegzést a Modern Városok Programról. Mint elmondta, több beruházás előkészülete már folyamatban van, az Országgyűlés a költségvetés módosítása kapcsán jövő héten ezek közül többet tárgyal is. Így a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai célú fejlesztését, a parkolási anomáliák megoldását célzó beruházást, a Középiskolai Campus kialakításának első ütemét, a „Fehérvár Tüdeje - Zöld Fehérvár” programot, mely a Palotavárosi tavakat, illetve az Alsóvárosi rétet érinti majd, valamint ezeken túl a multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok építésével kapcsolatos területvásárlást, valamint a kiviteli tervek elkészítését tartalmazza az a 16 milliárd forintos állami támogatás, amely a költségvetési törvény módosításában szerepel.  
 
A beszámolót követően Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke adott tájékoztatást a szenátus tagjainak a társaság munkájáról. 
Mint elmondta, a Vörösmarty Kör 1867-ben alakult meg. Majd 10 évig párhuzamosan működött a Vörösmarty Társasággal. A két szervezet között rivalizálás soha nem volt, az együttműködés mindig nagyon jó volt.  Majd 1938-ra tehető a társaság újjászületése, aminek kezdeményezője György Oszkár volt. 
Hosszú idő eltelte után 1989-ben alakult ismét újjá a társaság, aminek az utolsó hat évében Bobory Zoltán az elnök. Ebben az időszakban – mint fogalmazott - nagyon aktív irodalmi élet kialakítása indulhatott meg. 
 
Beszámolt arról, hogy jelenleg havonta átlagban 8-10 rendezvényük van, melyek nemcsak a Vörösmarty teremben zajlanak, hanem A Szabadművelődés Házában, valamint az Öreghegyi Közösségi Házban és a Királykút Emlékházban is. Átlagban 40 fő vesz részt az irodalmi eseményeiken, de nem egy olyan alkalom volt már, amelyen százan is megjelentek. Az ország különböző részeiről, valamint a határokon túlról is vannak szép számmal meghívásaik. A társaságot az ország legaktívabb irodalmi közösségének tartja. Elmondta, hogy a tagságuk folyamatosan nő, és mára meghaladja a kétszázat. Jó kapcsolatot ápolnak más városok irodalmi egyesületeivel, különösen a dunaújvárosival.
 
Beszélt a Vár irodalmi és közéleti folyóiratról, mely a társaság által kiadott és szerkesztett lap.
Hangsúlyozta, hogy meglátása szerint nagyon fontos a fiatalítás, így örömmel adott tájékoztatást arról, hogy egyre több fiatal tagja van a társaságnak, és legutóbbi kiadványuk – amely egy versantológia - hat fiatal pályakezdő munkáját tartalmazza. Majd beszámolt azokról az új könyvekről, amelyeket most az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelentettek meg.
 
A fenti tájékoztatókon túl a szenátus egyeztetett a város parkolási gondjairól, illetve az annak kiküszöbölését célzó törekvésekről, valamint a jövőbeni tervek között szereplő út- és köztér-felújításokról.
 
 
 
A szenátus ülésén készült fotók letölthetőek a Galériából. 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.