Tudományos konferencia gazdagítja a Királyi Napok programjait

2016.08.11. 15:52
KÖZLEMÉNY - 2016. augusztus 11. (csütörtök) 
Újabb érdekességek a középkori Fehérvár történetéből.
 
 
 
 
 
 
Székesfehérvár középkori történetéről hallhatnak újabb érdekességeket, fontos információkat mindazok, akik részt vesznek szombaton délelőtt, a Városházán megrendezésre kerülő konferencián. Az Árpád-ház Programhoz kapcsolódó tudományos ülésre a Székesfehérvári Királyi Napok keretében kerül sor. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának szakemberei tartanak előadásokat. A 10.00 órakor kezdődő program nyilvános, tisztelettel várnak minden érdeklődőt!

Az ünnepi, szakrális és szórakoztató rendezvények mellett hagyományosan a tudomány is helyet kap a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiban. Augusztus 13-án, szombaton 10.00 órakor a Városháza Dísztermében rendezik meg a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferenciát Székesfehérvár Önkormányzata, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint az MTA BTK Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport közreműködésével.

A konferencia keretében az MTA BTK kutatói, Zsoldos Attila, Weisz Boglárka és Skorka Renáta tartanak előadásokat munkájuk legfrissebb eredményeire alapozva. Szó lesz többek között az „olasz” Fehérvárról, a középkori város rendjéről, működéséről, és a rend felbomlásáról, az 1490-et követő periódusról.

A tudományos konferencia nyilvános, mindenki számára látogatható. A szervezők szeretettel várják a Székesfehérvár története iránt érdeklődőket!


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.