In memoriam György Oszkár

2016.09.05. 09:40
KÖZLEMÉNY - 2016. szeptember 5. (hétfő)
Könyvbemutató lesz a Vörösmarty Társaság termében.  
 
 
 
 
 
A Vörösmarty Társaság termében csütörtökön mutatják be Sebők Melinda irodalomtörténész In memoriam György Oszkár című kötetét. A monográfiában bemutatott magyar költő-műfordítónak ugyan kevés költeménye látott napvilágot, de a századelőn írt verseivel egy kifejezetten modern irányt képviselt a hazai lírában. A szerzővel Sipos Lajos professor emeritus, a MIT tiszteletbeli elnöke beszélget, közreműködik Bobory Zoltán költő. 


In memoriam György Oszkár
– Sebők Melinda irodalomtörténész könyvét szeptember 8-án, csütörtökön 17 órakor mutatják be a Vörösmarty Társaság termében.  A szerzővel Sipos Lajos professor emeritus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tiszteletbeli elnöke beszélget, közreműködik Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság elnöke. 

A fehérvári kötődésű Sebők Melinda az ELTE Babits Kutatócsoportjának tagjaként kezdett el foglalkozni György Oszkárral, 2012-ben jelent meg A Nyugat árnyékában ­ György Oszkár pályája című kismonográfiája.  A Nyugat első nemzedékével induló költő soha nem kapta meg az elismerést, sem mint lírikus, sem mint műfordító. A kiadatlan versekből, tanulmányokból, a székesfehérvári idegenforgalmi értekezésekből, a korabeli fényképekből válogató és a több kéziratos szöveg fotóját is mellékelő új kötet betekintést nyújt a páratlanul gazdag irodalmi hagyatékba, figyelmet fordítva Székesfehérvár keresztény kulturális értékeire és a Vár című irodalmi lap jelentőségére.

A 2016-os monográfia a magyar költőt, műfordítót és szerkesztőt mutatja be, a francia líra egyik legjobb magyar ismerőjét és tolmácsolóját. György Oszkár egyetemi évei alatt barátságot kötött Babits Mihállyal, a nyugatosokkal együtt vett részt Négyesy László stílusgyakorlatain. Tanulmányait követően tanított Ungváron, majd 1920 őszétől húsz éven át Székesfehérvár reálgimnáziumában volt magyar-, illetve francia nyelv- és irodalom-, valamint földrajztanár. Alelnöke volt az 1932-ben alapított Vörösmarty Társaságnak, a Vár című irodalmi és művészeti folyóirat első három számát ő szerkesztette.  Az eredeti nevén budapesti születésű Groszmann György 1944-ben halt meg Auschwitzban.

Verseiből csupán három kötet jelent meg, a kéziratok egy része a háborúban elpusztult. Első megjelent verskötetében fiatalon meghalt édesanyjának állít emléket a francia modernség dekadens, szimbolista hangján. Jellemzően befelé forduló költő volt, művei a vallomásos lírával rokoníthatók. Utolsó kötetében expresszionista-szürrealista hatás érezhető, megjelennek benne az élet végső kérdései és a természet motívumai. Versfordításait nagy műgond és hűség jellemzi, fordított Baudelaire-t, Verlaine-t és Paul Valéryt is.  

A Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében a könyvbemutatón mindenkit szeretettel várnak!




A meghívó letölthető a Galériából! 

 



Szöveg: Fraller Ildikó

 

 

 

 



 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.