Szamár-sziget szellemkatonái a múzeumban

2016.09.07. 08:47
KÖZLEMÉNY - 2016. szeptember 7. (szerda)
A multimédiás vándorkiállítás az első világháború magyar hadifoglyainak szenvedéseit eleveníti fel
 
 
 
 
 
 

A Helyőrségi Klubba érkezik az a 2014 decemberében útjára indított nemzetközi multimédiás vándorkiállítás, amely a balkáni halálmars és az asinarai-szardíniai haláltáborok történetét mutatja be. Az első világháború magyar hadifoglyainak elfelejtett-eltitkolt szenvedéseivel szembesíti a szemlélőt a Szamár-sziget szellemkatonái elnevezésű tárlat, amit Margittai Gábor irodalomtörténész nyit meg. 
 
Többéves gyűjtő- és szórványkutató munka eredményeként valósulhatott meg az első világháború centenáriumi ünnepségsorozatának projektjeként a 2014 decemberében megnyílt Szamár-sziget szellemkatonái elnevezésű vándorkiállítás, mely egy komplex program része. A tárlat mellett ugyanis egy könyv és egy dokumentumfilm is elkészült ugyanebben a témában. 2014 októberében jelent meg a Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború eltitkolt halálmarsa című könyv. S ugyancsak ezen esztendő őszén forgatták le az ötven perces dokumentumfilmet a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén. A producer Feledy András volt, a rendező Major Anita, az operatőr Talán Csaba, és a főszerepet Margittai Gábor játszotta, aki szakértőként is közreműködött a filmben. 
 
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamár-sziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú, kézisúlyzót formázó sziget, vagyis Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amit a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.   
 
A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 80 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. 
 
A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg.  
 
A kiállításon a tragikus sorsú katonákról fotók és különböző dokumentumok mesélnek, valamint személyes tárgyaik és azok a különböző műalkotások, amiket ők maguk készítettek. Ezen túl megtekinthető két kisfilm is a halálmars, illetve a Szamár-sziget helyszíneiről, valamint a kutatóexpedíció állomásairól.     
 
A tárlat ezen a héten Székesfehérvárra érkezik. A kiállítást szeptember 10-én a Helyőrségi Klubban Margittai Gábor irodalomtörténész nyitja meg.    
 
 
További információ a kiállítással kapcsolatban az alábbi linken:
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Kész Mónika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.