Szegedi szikra

2016.11.08. 08:23
KÖZLEMÉNY - 2016. november 8. (kedd)
Az 1956-os forradalom kirobbanását előidéző levél története
 
 
 
 
 
 
Román Károly, Bartók Béla, valamint Kovács Péter Barnabás szerepére próbál rávilágítani az a portréfilm, amelyet Vakler Lajos szerkesztő-riporter forgatott le tíz évvel ezelőtt az 1956-os októberi eseményekkel kapcsolatban. Az alkotás – mely a Fehérvár Televízió archívumából kerül a nagyközönség elé – fő mondanivalójaként a forradalom "gyújtózsinórját" mutatja be, vagyis azt a felhívást, mely a fővárosból érkezett a szegedi egyetemistákhoz, és ami alapján ők gyűlést tartottak, ami a pesti 23-i tüntetés előzménye volt. Az alkotás levetítésére a Vörösmarty Társaságnál kerül sor november 10-én 18 órakor, ahol az érdeklődök a film készítőjével is találkozhatnak, beszélgethetnek. 
 
Román Károly bölcsészhallgató volt az, aki 1956 októberében elküldte azt a felhívást szegedi barátjának, amely arra buzdította az egyetemistákat, hogy lépjenek sztrájkba az orosz nyelv fakultatívvá tételéért. Ezzel a felhívással kezdődött 1956 forradalma. A „gyújtózsinórként” működő levél ugyanis – eljutva a szegedi egyetemistákhoz – oda vezetett, hogy kirobbant a forradalom szikrája, vagyis október 16-án Szegeden, az Ady téri nagy előadóteremben gyűlést tartottak a joghallgatók, majd 20-án megtartották a MEFESZ-t megalakító ülést, míg ennek következményeként 22-én Budapesten a műegyetemisták megfogalmazták a 16 pontot, s a forradalom 23-án Budapesten, a Magyar Rádió székháza előtt lobbant lángra.         
 
Ezt a szálat göngyölítette fel - tíz évvel ezelőtt leforgatott portréfilmjében - Vakler Lajos, a Fehérvár Televízió szerkesztő-riportere, aki az akkor ötven évvel ezelőtti történésekről beszélgetett a Toldy Ferenc-díjas Román Károllyal, Székesfehérvár díszpolgárával. Az egykori tudós tanár őszintén vallott az akkori történésekről. A forradalomban betöltött szerepe sokak előtt ismeretlen volt egészen 2006. január 14-ig, amikor a Magyar Nemzet leközölte Péter László írását, benne Román tanár úr igen jelentős szerepéről. A film megszületését ez ihlette. 
 
Az alkotásban megszólal még Bartók Károly is, aki annak a fiatalembernek a testvére, aki elsőként veszítette életét az ’56-os eseményekben. Bartók József 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója volt. A délutáni néma felvonulással a Bem-szoborhoz tartott, de nem vonult vissza az egyetemre: a Rádiónál az esti harcokban esett el. Tragikus sorsáról testvére mesél. 
 
A film harmadik főszereplője nem más, mint a Munkácsy Mihály-, Martyn Klára- és Széchenyi-díjas, ismert művészettörténész Kovács Péter Barnabás, aki saját maga beszél a forradalomban betöltött szerepéről.    
 
A hatvan évvel ezelőtti történéseket bemutató portréfilm vetítése november 10-én, csütörtökön lesz 18 órakor a Vörösmarty Társaság Kossuth utca 14. szám alatti helyiségében, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak!
 
 
 
További információ itt:
 
 
 
 
                                              
 
 
 
 
Szöveg: Kész Mónika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.