2017.01.06. 10:25
KÖZLEMÉNY - 2017. január 6. (péntek)
Az avarok és a honfoglaló magyarok rejtélyeibe is bepillantást nyerhetnek a látogatók
Alig másfél hete maradt az érdeklődő közönségnek arra, hogy megcsodálja a Kincsek és titkok című tárlatot, amely a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard titkaiba avatja be a látogatókat, akik bepillantást nyerhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok kincseinek rejtélyeibe is. Az időszaki kiállítás még január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10.00 és 18.00 óra között látogatható.
A páratlan történelmi jelentőségű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranyleletet, a bécsi szablyát és a prágai Szent István-kard hű másolatát is megtekinthetik.
A nagyszentmiklósi aranylelet 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában, és jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincs-együttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett. A tíz kilogrammnyi aranylelet hű másolatát – ami a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonát képezi – még január 15-ig lehet megtekinteni a Szent István Király Múzeumban.
A bécsi szablyának a hű másolatát is megcsodálhatják még jövő vasárnapig az érdeklődők, aminek eredetijét vélhetően a fehérvári Bazilika kincstárában őrizhették hosszú évekig, mielőtt több mint 500 éven át a német királyok és császárok koronázási díszkardjaként szerepelt. Eredetije ennek is jelenleg szintén Bécsben van.
Mindezen túl a prágai Szent István-kard hű másolata is különleges élményt biztosít azoknak, akik még nem tekintették meg a Szent István Király Múzeum Dísztermében található ereklyét. A kard eredetijét első királyunk, Szent István egykori tulajdonaként tartanak számon. A feltételezések szerint a fegyvert Gizella királyné hozta magával hozománya részeként. Földbe soha nem került, hosszú ideig az Árpádok kincstárának része volt, majd Fehérváron, a Bazilikában helyezték el. Jelenleg a prágai Szent Vid Székesegyházban ereklyeként őrzik. Másolata a Szent István Király Múzeum tulajdona.
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is.
A páratlan történelmi jelentőségű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranyleletet, a bécsi szablyát és a prágai Szent István-kard hű másolatát is megtekinthetik.
A nagyszentmiklósi aranylelet 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában, és jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincs-együttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett. A tíz kilogrammnyi aranylelet hű másolatát – ami a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonát képezi – még január 15-ig lehet megtekinteni a Szent István Király Múzeumban.
A bécsi szablyának a hű másolatát is megcsodálhatják még jövő vasárnapig az érdeklődők, aminek eredetijét vélhetően a fehérvári Bazilika kincstárában őrizhették hosszú évekig, mielőtt több mint 500 éven át a német királyok és császárok koronázási díszkardjaként szerepelt. Eredetije ennek is jelenleg szintén Bécsben van.
Mindezen túl a prágai Szent István-kard hű másolata is különleges élményt biztosít azoknak, akik még nem tekintették meg a Szent István Király Múzeum Dísztermében található ereklyét. A kard eredetijét első királyunk, Szent István egykori tulajdonaként tartanak számon. A feltételezések szerint a fegyvert Gizella királyné hozta magával hozománya részeként. Földbe soha nem került, hosszú ideig az Árpádok kincstárának része volt, majd Fehérváron, a Bazilikában helyezték el. Jelenleg a prágai Szent Vid Székesegyházban ereklyeként őrzik. Másolata a Szent István Király Múzeum tulajdona.
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is.
