Habán kerámiákról tartanak előadást a Múzeumban

2017.02.28. 18:51
KÖZLEMÉNY - 2017. február 28. (kedd)
A fajanszokat ismerhetjük meg.  
 
 
 
 
Csütörtökön folytatódik A Kárpát-medence kerámiaművészete című előadássorozat a Múzeumban. Vörösváry Ferenc kutató, néprajzi gyűjtő ezúttal a habánok és a poszthabánok ónmázas edényeit, tárgyait mutatja be. A rendezvény ingyenes, mindenkit szeretettel várnak!


A Kárpát-medence kerámiaművészete előadássorozat következő programja a habánok és poszthabánok alkotásaival foglalkozik. Vörösváry Ferenc március 2-án, csütörtökön 16.30 órakor várja az érdeklődőket a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében.

Vörösváry Ferenc szenvedélyes gyűjtőként, mint nyugdíjas gépészmérnök vált a kerámiaművészet kutatójává. Több mint 80 múzeum és számos magángyűjtő közreműködésének köszönhetően válhatott közkinccsé a gyűjtés anyaga egy könyvsorozat formájában, a magyar népi és polgári kultúrának az értékeit bemutatva.

A habánok az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoport, amelynek Magyarországon letelepült közösségei a 16. század végétől készítettek fehér, ónmázas edényeket. Érdekesség, hogy akkoriban ők értettek egyedül a fajansz készítéséhez Európának ezen a táján. Általában tejfehér, majd később kék alapszínű kulacsot, hasas kancsót vagy talpas tálat, tányért készítettek, de megtalálhatók tárgyaik között a kisebb boros- és pálinkás hordók vagy a kézmosók is. Jellegzetes díszítő motívumuk a szarvas és az épületcsoportokat ábrázoló elemek.

A rendezvényre a belépés ingyenes, szeretettel várják az érdeklődőket!






Szöveg: Fraller Ildikó


 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.