Szent István Emlékek nyomában a Római Magyar Akadémián

2017.05.17. 08:15
KÖZLEMÉNY - 2017. május 17. (szerda)
Az Örök Város Szent Istvánhoz kötődő emlékeit gyűjtötték egy csokorba az alkotók. Galéria 
 

 

 

A Római Magyar Akadémián is bemutatták kedden este a Szent István Emlékek Rómában című dokumentumfilmet. Az alkotások segítségével a Szent István-kultuszkörhöz tartozó, Rómában fellelhető emlékeket ismerhette meg a közönség az intézmény Galériájában. A film segítségével a résztvevők megidézhették az örökérvényű mondást is, miszerint „Róma mindannyiunk közös hazája”.

  

Simon Erika fotóriporter és Vakler Lajos rendező-szerkesztő 2016 őszén utaztak ki Rómába, hogy a történelmi, kegyeleti helyek felkutatásával bemutassák a Szent István-kultúrkörhöz kapcsolódó római-magyar emlékeket, a Szent István-kultusz jelenleg is fellelhető és látható értékeit – a fotó és a film eszközeivel. Kedden este a Római Magyar Akadémián is bemutatták a Szent István emlékek Rómában című dokumentumfilmet.

A filmbemutató előtt Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója több szempontból is fontosnak nevezte az alkotás elkészültét. Mint mondta, elsősorban azért lényeges a Szent István Emlékek Rómában című film bemutatása az Örök Városban, mert egy magyar város, Székesfehérvár közreműködésével valósult meg. Másrészt azt is kiemelte, hogy a filmbemutató remekül illeszkedik az Akadémia programjába, amely komoly feladatnak tekinti a magyar és az olasz kultúra kapcsolódó pontjainak bemutatását.

Az esemény megnyitóján dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott mindenkinek, aki segített a film elkészültében, illetve kiemelte Vakler Lajos és Simon Erika elkötelezettségét, akiknek köszönhetően megvalósulhatott a hiánypótló alkotás. „Székesfehérvár történelme és Szent Istvánhoz fűződő kapcsolata okán fontos, hogy ezek az alkotások egy film keretében megjelentek. A film jó bizonyíték arra, hogy Szent István életműve nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem az egész keresztény világnak mennyire lényeges. A büszkeség minden nemzet életében fontos; Szent István életét, és ezeket az emlékeket nézve pontosan tudjuk, hogy miért lehetünk büszkék.” – mondta dr. Cser-Palkovics András, aki hozzátette: bár az egykori koronázó templom már nem áll Székesfehérváron, a Szent István Emlékek Rómában című film segítségünkre lehet abban, hogy a lelkekben újjáépüljön az egykori bazilika.

A műben a közönség megcsodálhatta a Szent István Házat, a Szent Péter Bazilikában található Magyarok Nagyasszonya Kápolnához fűződő emlékeket, továbbá a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházban II. Szilveszter pápa sírdomborművét, mely a Szent Korona ajándékozását ábrázolja. Az alkotás segítségével a résztvevők ellátogathattak a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet épületébe, rácsodálkozhattak az Apostoli Palotában Durante freskójára, körbejárhatták a Santo Stefano Rotondot, emellett felfedezhették a Szent István király legendájára utaló freskót, valamint Szent László, Szent Imre, Árpád-házi Szent Margit domborművét.

Az érdeklődő közönség tagjai az alkotás megtekintése után mindannyian egyetértettek abban, hogy a hiánypótló alkotás segítségünkre lehet annak meglátásában, hogy a magyarság mennyi kincset és értéket adott Rómának, Európának és az egész világnak. A keddi filmbemutatón részt vett Dr. Németh László pápai prelátus, olaszországi magyar főlelkész, Dr. Tóth Tamás, a Római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora, Sárközy Péter, az ELTE italinisztika tanszékének professzora, valamint Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere is.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.




                                          




Szöveg: Samu Miklós
Fotó: Simon Erika 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.