Koszorúzások a Hősök Napja tiszteletére Székesfehérváron

2017.05.25. 10:51
KÖZLEMÉNY - 2017. május 25. (csütörtök) 
Pénteken, szombaton és vasárnap lesznek a megemlékezések.  
 
 
 
 
 
A Hősök Napja a háborúkban elesett katonák emléke előtti tisztelgés május utolsó vasárnapján. Székesfehérváron is több helyszínen tartanak megemlékezést pénteken, szombaton és vasárnap. A koszorúzások pénteken a katonatemetőkben kezdődnek, szombaton a Donát és Zobori utcák kereszteződésénél folytatódnak, vasárnap pedig a Hősök terén zárulnak.
 
A Hősök Napját május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. Létrejötte egy 1917. évi törvényre vezethető vissza. Székesfehérvár hagyományosan csatlakozik az országos kezdeményezéshez.
 
Május 26-án, pénteken néma koszorúzásokat tartanak több helyszínen: 11.00 órakor az Izraelita temetőbe, 11.45 órakor a Rác temetőbe, 12.30 órakor a Hosszútemetőbe, 13.15 órakor a Szentlélek katonatemetőbe, míg 14.00 órakor a Repülős és Ejtőernyős emlékműhöz várják mindazokat, akik szeretnék leróni tiszteletüket.
 
Május 27-én, szombaton 18.30 órakor  a Donát és Zobori utca kereszteződésében található, a II. világháborús áldozatok tiszteletére állított emlékkeresztnél folytatódnak a székesfehérvári programok.
 
Május 28-án, vasárnap 12.00 órakor Székesfehérvár Belvárosában zárulnak a megemlékezések. A Hősök terén állított I. világháborús emlékműnél tartanak néma koszorúzást Székesfehérvár Önkormányzata, valamint a Fejér Megyei Önkormányzat és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság képviselőinek részvételével.
 


 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.