Megkezdődtek a Koronázási Szertartásjáték előkészületei

2017.05.31. 19:38
KÖZLEMÉNY - 2017. május 31. (szerda)
2017-ben III. Béla király élettörténetének lehetünk tanúi augusztus 18-án és 19-én.
 
 
 
A Nemzeti Emlékhelyen tartott hétfői bejárással elkezdődött az idei Koronázási Szertartásjáték előkészítése. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, az előadás rendezője Szendrényi Éva díszlettervezővel és az esemény egyik kivitelezőjével, Gál Dezsővel, valamint több más szakemberrel együtt járta be a Koronázási Szertartásjáték helyszínét hétfőn délután. Ezzel elindultak az idei előadás előkészületei. 

A korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is alapos, gondos tervezés előzi meg a nagyméretű színpad és a nézőtéri széksorok építését annak érdekében, hogy ne keletkezzenek károk a történelmi helyszínen, ne sérüljön a Nemzeti Emlékhely szellemisége.

A Székesfehérvári Királyi Napok egyik leglátványosabb programjáról ezután a színház igazgatói irodájában folytatódott az egyeztetés a díszlettervező vázlatainak megbeszélésével. A Koronázási szertartásjáték hiteles történelmi helyszínen, a Nemzeti Emlékhelyen felépített monumentális szabadtéri színpadon, grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával, közel 900 éves koronázási szertartásszövegek tolmácsolásával eleveníti fel a koronázásokat. 2017-ben III. Béla király élettörténetének  lehetünk tanúi augusztus 18-án és 19-én. 

A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából!



Fotó: Lőrincz Miklós
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.