Királyi Napok – ingyenesen látogathatók a Múzeum kiállítóhelyei

2017.08.07. 09:37
KÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 7. (hétfő)
Hosszított nyitvatartást és kulturális élménycsomagot is kínálnak.  
 
 
 
 
Ingyenesen látogathatók a Múzeum kiállítóhelyei a Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt, valamint az ünnepi időszakban több kiállítótér hosszított nyitvatartással várja az érdeklődőket. Az összművészeti rendezvénysorozathoz akciót is kapcsolt az intézmény, kombinált kedvezményes csomagot kínálnak a Musica Sacrára, valamint a Pompeji és az Aba-Novák-kiállításra.  


A Szent István Király Múzeum az augusztusi ünnepi időszakban megajándékozza látogatóit: a Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt, augusztus 11-től augusztus 20-ig az összes székesfehérvári kiállítóhely, valamint a Gorsium Régészeti Park is ingyenesen látogatható (a kedvezmény a Pompeji-kiállításra a Látogatóközpontban nem vonatkozik).

A Székesfehérvári Királyi Napok idején hétfőtől vasárnapig több kiállítótér hosszított nyitvatartással várja az érdeklődőket: a Nemzeti Emlékhely és Gorsium 9 és 20 óra között, a Rendház, a Fekete Sas Patikamúzeum és a Csók István Képtár 10 és 20 óra között látogatható, a képtárba szombaton már 9 órától bemehetünk. A többi kiállítóhely a megszokott időben kínál programot.

A Múzeum kulturális élménycsomagot is kínál: kombinált jegyet vásárolhatunk, amellyel a Musica Sacra komolyzenei koncertjét, valamint a Pompeji és az Aba-Novák kiállításokat hallgathatjuk-tekinthetjük meg. A belépőjegyet a Rendház épületében lehet megvásárolni 2.200, 2.800 és 3.000 forintért, a koncertjegy szektorától függően.

 


Szöveg: Fraller Ildikó
 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.